A negyedik negyedévben 2 százalékkal nőtt a GDP az egy évvel korábbihoz képest, a naptárhatás kiszűrésével 1,8 százalékos volt a  növekedés, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat -, amely igyekszik az egyedi és rendkívüli tényezőket is kiszűrni - 2,4 százalékos növekedést mutat. Mindhárom számítás gyorsulást jelez az előző negyedévhez képest éves összehasonlításban (a harmadik negyedév rendre 1,7, 1,7, illetve 2,2 százalékos növekedést jelzett). Elemzők 1,8-2,1 százalékos éves növekedést vártak a tavalyi utolsó negyedévre.

A növekedést az előző negyedévhez hasonlóan továbbra is az export és azzal együtt az ipar teljesítménye húzza - mondta Szabó Péter, a KSH nemzeti számlák főosztályának vezetője. Szerényen javult a kereskedelmi forgalom is, de a belső kereslet alapvetően továbbra is stagnál. Hozzátette: a szabad termelési kapacitások miatt továbbra is jellemző volt, hogy decemberben a nagy ipari termelő cégek szabadságra küldték munkavállalóikat, ezzel magyarázható az alacsony decemberi ipari kibocsátás.

A negyedik negyedévi 0,2 százalékos növekedés a harmadik negyedévhez hasonlítva lassulás az előző 0,6 százalékos mutatóhoz képest, de megegyezik a második negyedévi mértékkel és jobb az első negyedévi 0,1 százaléknál. Az egész évi növekedésre naptárhatás kiszűrésével és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok a nyers adattal egyező 1,2 százalékos növekedést mutatnak. A KSH megjegyzi, hogy a becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek. A tavalyi évre vonatkozó részletes GDP-adatokat március 11-én közli a KSH.