A cég szerdán Londonban kiadott átfogó elemzése szerint, amely a magyar és a lengyel nyugdíjrendszerben végrehajtott módosításokat veti egybe, a magyarországi intézkedések "növelik a magyar közfinanszírozási rendszer hosszú távú erősségével kapcsolatos, már most is létező bizonytalanságokat". A Moody's szerint jóllehet a magánnyugdíj-rendszer lebontása adósságcsökkenést eredményez, ugyanakkor több szempontból is negatív hatást gyakorol a magyar közfinanszírozásra. A hitelminősítő e hatások közé sorolja, hogy a pótlólagos jövedelmek lehetővé teszik a költségvetési kiadások növelését az államháztartási hiánycélok átlépése nélkül, ami viszont a strukturális jellegű államháztartási deficit jelentős romlásához vezet. 

A Moody's szerint a magyar nyugdíjreform a költségvetési áttekinthetőséget is rontja, tekintettel arra, hogy a váltás révén kormánykötvény-kötelezettségek cserélődnek át gyakorlatilag nyugdíjfizetési kötelezettségre. A kormány ebben az összefüggésben magára vállalta a nyugdíjasoknak fizetendő, elfogadható jövedelmek biztosításához kötődő kockázatokat, tekintet nélkül a demográfiai folyamatokra, a munkapiaci részvételi arányokra, vagy a hosszú távú gazdasági növekedésre - áll a hitelminősítő elemzésében.

Tekintettel Magyarország kedvezőtlen demográfiai mutatóira, e kötelezettségek visszavétele komoly kihívást jelent a közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóság szempontjából, abban az esetben, ha ezt nem kezelik a nyugdíjrendszerbeli paraméterek - például a nyugdíjkorhatár vagy az indexálási formula - ellensúlyozó jellegű változtatásaival - írta szerdai elemzésében a Moody's Investors Service.

A cég szerint mindemellett a magánnyugdíj-rendszer lebontása kedvezőtlen hatással lesz a hazai kötvény- és részvénypiaci likviditásra is. Ez a hatás különösen a hazai kormánykötvény-piacon lesz kirívó, mivel e piacnak a magánnyugdíj-alapok domináns szereplői voltak, az éves kibocsátás hozzávetőleg 50 százalékát felvásárolva. Ezt a likviditási eróziót ugyanakkor enyhítheti az immár nem kötelező magánnyugdíj-szektor növekedése, valamint a tartalékokkal bíró lakossági befektetők fokozott kereslete - áll a Moody's elemzésében. 

A lengyel nyugdíjreformról szóló fejezetben a cég a különbségek között kiemeli, hogy Lengyelországban várhatóan nem terelik át (az állami szférába) a megtakarításokat, csak - amint azt a lengyel kormány már bejelentette - csökkentik a magánnyugdíj-pénztári befizetéseknek a jövedelmekhez mért arányát, és a különbséget irányítják át egy új rendszerbe.  Moody's szerint Lengyelország adósmegítélése szempontjából az ottani nyugdíjrendszerbeli módosítások jórészt semlegesek, és bár vannak lefelé ható kockázatok, ezek azonban "viszonylag minimálisak", és valószínűtlen, hogy önmagukban adósminősítési lépéshez vezetnének. 

Dietmar Hornung, a Moody's alelnöke az elemzéshez fűzött kommentárjában ugyanakkor a decemberben végrehajtott magyar adósosztályzati visszaminősítés "kulcsfontosságú elemének" nevezte a magyarországi nyugdíjrendszer módosítását. A hitelminősítő december 6-án egyszerre két fokozattal, az addigi "Baa1"-ről "Baa3"-ra, vagyis a befektetésre ajánlott kategória alsó határára minősítette vissza Magyarország deviza- és forintadósi besorolásait, az ország költségvetési helyzetének hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos "növekvő aggodalmakra" hivatkozva.

Hornung a leminősítéshez fűzött akkori elemzésében is már azt írta a nyugdíjbefizetések rendszerének változtatásáról, hogy még ha ennek révén teljesíthetővé válnak is a rövid távú költségvetési célok, a magánmegtakarítási rendszer gyengítésének hosszú távú kihatásai negatívak lesznek a magyar közfinanszírozásra nézve, mivel a jövőbeni nyugdíjkötelezettségek felelősségét így a kormány veszi magára. 

Magyarország szuverén adósságát mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő - Standard & Poor's, Moody's Investors Service, Fitch Ratings - a befektetési ajánlású "BBB/Baa" kategória alsó szélén tartja nyilván, egyaránt további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátással. A negatív kilátások kockázata az, hogy ha a Moody's, a Fitch, vagy az S&P közül bármelyik is tovább rontja a magyar besorolásokat, azzal Magyarország az adott cégnél átkerülne a befektetésre már nem ajánlott, spekulatív - a piaci zsargonban "bóvlinak" nevezett - osztályzati kategóriába. A befektetési ajánlású magyar adósosztályzatok megvonása ugyanakkor londoni elemzői vélemények szerint indokolatlan lenne.

Az RBC Capital Markets globális befektetési társaság a feltörekvő térség idei gazdasági kilátásairól Londonban nemrégiben kiadott előrejelzésében Magyarországról azt írta, hogy ha a magyar adósbesorolásokat a hitelminősítők a befektetési sáv alá rontanák, az "durva" lépés lenne, amelyet "nehezen lehetne igazolni". A cég szerint ugyanis Magyarország költségvetési pozíciója még mindig "jelentősen jobb" más EU-tagállamokénál, és az adósságállomány megújítása sem tűnik érdemi problémának.