Bármelyik gazdasági válságról is beszéljünk, ennek elmúltával a bankok és az ingatlanpiac mutatják a legnagyobb növekedést – indokolta bankvásárlásának időpontját Demján Sándor. Mint ismeretes, a nagyvállalkozó érdekeltségébe 2010-ben a Wallis (korábban a német WestLB) tulajdonában álló Milton Bank megvásárlásával került a ma már Gránit Bankként működő pénzintézet.

A bankadóról szólva Demján azt mondta: ha másként történnek az események, mint ahogy megtörténtek, és Magyarország csődbe megy, akkor az euró 350-400 forintra erősödik. Ez esetben azonban sem a vállalatok, sem a lakosság nem tudja fizetni hitelét, a munkanélküliség egymillió fővel nő, és minden bank csődbe megy. Hogy ez ne történjen meg, a bankoknak hozzá kellett járulniuk az államháztartás rendbetételéhez. Választani kellett: "ha a bankoktól megkérdezzük, mit választanának, a bankadót vagy a 350-400 forintos eurót, mindenki a bankadóra szavazott volna" – fogalmazott Demján. Elismerte ugyanakkor, hogy a bankadó mértékét ő is túl magasnak tartja.

Demján Sándor a Gránit Bank bemutatóján. Termelni kell

MTI

A Széll Kálmán Tervről szólva Demján elmondta: nem ismeri a pontos részleteit, de a programban megjelennek olyan elemek, amelyeket a vállalkozók már régóta kértek a kormánytól. A legfontosabb, hogy olcsóbb legyen az állam, mert ha a társadalmi költség túl magas, akkor a gazdaság versenyképtelen. Ha viszont a gazdaság versenyképtelen, az emberek gazdagodás helyett elszegényednek. Számos tabutémához hozzányúlt ezért a Széll Kálmán Terv, a legnagyobb kérdés ugyanakkor az, sikerül-e beindítani a magyar gazdaságot. Szerinte mind a Széll Kálmán Tervben, mind pedig az Új Széchenyi Tervben benne vannak azok az irányok, amelyek hozzájárulnak a bővített újratermeléshez – áll a Portfolio.hu cikkében.

A gazdaság fellendítésén belül Demján szerint a termelő ágazatok beindítása a legfontosabb, márpedig ehhez sok fizikai munkás kell. Ez azonban nem működik úgy, hogy annyiféle jogcímen lehet munka nélkül is segélyhez jutni, hogy végül nem éri meg dolgozni. Ugyanakkora lakosságszám mellett Csehország egymillióval több munkahellyel büszkélkedik, holott Demján szerint "genetikailag nem silányabb a magyar". A szerencsésebb országok hosszú évszázadok munkájával halmozták fel azt a tőkét, melyre most Magyarországnak is szükség van. "Dolgozni kell, minél több termelő munkát kell végezni" – összegezte mondanivalójának lényegét Demján.

Magyarországon nagyon sok bank működik, többségükben külföldi bankok. Egy ország azonban csak akkor lehet egészséges, ha bankjainak legalább a fele az övé – fogalmazott Demján. Ahol a bankár is, a dolgozó is tudja, hogy unokája is ott fog dolgozni, másképp határozzák meg a célokat is. Éppen ezért az ország jövője szempontjából elsődleges a nagyvállalkozó szerint, hogy a magyar bankrendszer magyar tulajdonban legyen. Saját bankjáról szólva elmondta: nem akarja saját többségi tulajdonában hagyni, minél több hazai befektetőt szeretnének a tulajdonosok között üdvözölni.

Demján szerint – írja a Portfoli.hu – indokolatlan és demagóg a napjainkban tapasztalt bankellenesség. Emlékeztetett: nem szorult állami mentőcsomagra a magyar bankrendszer, és azért sem lehet megvetni őket, mert szeretnék behajtani hiteleiket, hiszen minden banknak az a feladata, hogy megvédje a betéteseit. Emellett a "túlzott magyarkodással" sem értett egyet: nem elég, hogy magyar vagy, az ár, a versenyképesség és a minőség is fontos. Ha valaki csak azzal akar talpon maradni, hogy magyar, az biztos bukást jelent. Nincs olyan ügyfél, aki rendszeresen vásárolna meg drágább termékeket rossz minőség mellett csak azért, mert a gazdája magyar – tette hozzá.

A világ alapvető problémája, hogy "eltűntek a tulajdonosok" – lepte meg hallgatóságát Demján. Rögtön meg is magyarázta szavait: nagy multicégek, nyugdíjalapok, biztosítók működnek úgy, hogy irányításukban nincs szerepük a tulajdonosoknak, és olyan vagyonokat kezelnek, melyek tulajdonosai nincsenek tisztában azzal, mit kezdenek a pénzükkel. Szerinte ezzel az "arcnélküliséggel" le kell számolnia a világnak, és ebben tesz fontos lépést Gránit Bank: a pénzintézetnél mindenki vállalja az arcát, "lehet köpködni, szidni" a vezetőket, ha valamit elrontanak. Befektetései sikerének egyik kulcsát Demján abban látja, hogy mögöttük mindenki vállalta az arcát. A társadalmi felelősségvállalás szerinte úgy működik csak igazán, ha mindenki vállalja az arcát. Ha ez nincs, "Európa idővel a Római Birodalom sorsára jut".

Nem elsősorban a teljes, hanem a külföldi adósság csökkentése a legfontosabb – hangsúlyozta Demján, hozzátéve: "jelenleg nyolc-tíz kötvénytulajdonos markában van az ország, nem független". Szerinte a folyamat 2002-ben a száznapos programokkal kezdődött: rombolni száz nap alatt is lehet, az újjáépítés azonban tíz évig is eltarthat – mondta. Újból és újból hangsúlyozta: ha csökkennek a társadalmi költségek, akkor lehetővé válik, hogy jobban megfizessék a minőségi munkát végző szakembereket. Magyarországon annyi egyetemi oktató dolgozik, mint Németországban összesen, ez nem tartható, ugyanakkor a jó tanárokat meg kell fizetni – hangsúlyozta a Portfolio.hu cikke szerint.

A látszólag értelmetlen munka is értelmes, "ne lássa a gyerek, hogy otthon fekszik a szülő, le kell foglalni" – húzta alá Demján. Szerinte vissza kell hozni a bedolgozó rendszert: korábban a textiliparban 200 ezer nő dolgozott bedolgozóként. A rendszerváltáskor elveszett mintegy egymillió fizikai állást ugyanakkor nem lehet akárhogyan újrateremteni: Demján szerint az államnak ehhez állami vállalatokat kell alapítania. "Ahhoz, hogy valaki paraszt legyen, 8-10 szakmát kell megtanulnia, mindenhez érteni kell". Szaktanácsadásra, a szakmák integrációjára kell törekedni szerinte.

Magyarországgal kapcsolatban meg kell változnia a hitelminősítők megítélésének, hisz addig nem jönnek ide a pénzügyi befektetők, amíg helyre nem áll a bizalom – hívta fel a figyelmet Demján. Ezen túl szerinte elsőrendű fontosságú, hogy tőkéhez jussanak a kisvállalkozók. Szerinte ma nincs polgári demokrácia Magyarországon, mert az egy szerves folyamat eredménye lehet csak. Ott van csak polgári demokrácia, ahol az emberek legalább 50 százalékának van vagyona – vélte. Az elmúlt nyolc év legnagyobb hibájaként a nagyvállalkozó azt említette, hogy a vállalkozások tőkehelyzetének javítása és a társulások ösztönzése helyett "ravatalozókra, díszterekre" költötték az uniós forrásokat – fejezte be tudósítását a Portfolio.hu.