Nézhetjük akár a béremelkedés eddigi ütemét vagy a kormány hajlandóságát a közalkalmazottak bérének emelésére, kétséges, hogy három év múlva elérjük az Orbán-kormány által belengetett egymilliós átlagbért – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató. Az elemzők szerint a forint árfolyamának romlásával és az inflációval is csak részben sikerülhet a terv.
Magyar Péter elmondta, milyen országot építene a Tisza Párt, és ehhez milyen gazdasági lépések kellenek.
Rövid távon nem akar politikai szerepet vállalni, és külföldre sem készül Oszkó Péter, aki továbbra is elhibázottnak tartja az egykulcsos adót, de azt is elmondta a HVG-nek adott interjúban, hogy mi a sikeretelenség oka az ellenzéki oldalon.
A nemzetgazdasági miniszter a közszolgálati televízióban beszélt.
Az MSZP szerint Orbán Viktor kormányfő legutóbbi nyilvános szerepléseivel "valóságshow-szereplőket múlt alul" ahelyett, hogy valódi gazdasági teljesítményről tudott volna beszámolni.
A miniszterelnök szerint a 2010-es kormányváltás után Magyarország gazdasági rendszerváltást hajtott végre és versenyképes lett.
Kizárólag Hajdú-Bihar megye volt képes a 2008-ban kitört válság első éveiben javítani gazdasági pozícióján Kelet-Magyarországon. Debrecenben és környékén az egy főre jutó GDP négy éve kereken a 71 százaléka volt az országos átlagnak, 2010-re ez az érték 73,1 százalékra emelkedett – derül ki a Megyék, régiók statisztikai zsebkönyve – 2011 című, nemrég megjelent KSH-kiadványból.
A magyar gazdaságpolitika jól teljesített az elmúlt két évben, meg tudta védeni a munkahelyeket, és a következő két évben is ez lesz a legfontosabb feladata Rogán Antal szerint. A Fidesz országgyűlési frakcióvezetője a "Tranzit - Fesztivál a határon" rendezvénysorozat keretében megtartott fórumon szombaton Kőszegen beszélt erről.
Szerinte Orbán Viktor már legfeljebb csak Matolcsy Györgyre hallgat, és úgy véli, hogy aki ma közgazdászként hisz abban, hogy a Matolcsy-féle gazdaságpolitika előrevihet, az vagy nagyon naiv, vagy nagyon elköteleződött. A munkahelyvédelmi akcióterv pr-akció lehet - mondta a HVG-nek adott interjúban Mellár Tamás közgazdász.
„Aki ma Magyarországon közgazdászként hisz abban, hogy a Matolcsy-féle gazdaságpolitika előrevihet, az vagy nagyon naiv, vagy nagyon elköteleződött” – mondja Mellár Tamás a HVG-nek adott interjújában.
Szijjártó Péter szerint Európában nemhogy elfogadott lett, hanem immár követendő a magyar példa.
A gazdasági növekedésben bízók számára rossz híreket közöl a Heti Válaszban megjelent cikkében Hamecz István volt MNB-alelnök, aki szerint a magyar gazdaságpolitika az új kormány alatt is azon a pályán halad, ahol az azt megelőző nyolc évben.
Könyvajánló jegyzetében méltatta a kormány gazdaságpolitikáját Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, a Heti Válaszban megjelent írásban azt fejtegette, hogy Magyarország a lobbicsoportoktól megszabadulva Amerika régi és sikeres ösvényén halad.
Mind az európai, mind a magyar gazdaságra vonatkozó romló várakozások, a költségvetési kiigazítás keretében bejelentett adóemelések és a reáljövedelmek 3 százalék körüli idei visszaesése miatt idén már nem várható a gazdasági növekedés megindulása a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint. Az intézet legújabb prognózisában nem változtatott idei, 1,5 százalékos GDP-csökkenésről szóló előrejelzésén.
A Fitch Ratings hitelminősítő szerint a magyar gazdaságpolitika az idén visszatért a helyes útra és a jövő évre kitűzött 3 százalék alatti deficitcél hihető. Ugyanakkor Magyarország magas köz- és külső adósságállománya miatt továbbra is a kelet-közép-európai térség legsebezhetőbb országa.
Júniusban a magyar államadósság kockázati felára (CDS-felár) több mint ötven bázisponttal emelkedett, a forint svájci frankhoz mért árfolyama is magaslati kirándulásra indult, s egy ideje már a 225-ös szint környékén táborozik.
Az elmúlt év „nem szokványos gazdaságpolitikája” következtében tovább gyengült tőkevonzó és növekedési képesség visszaszerzésének mikéntje nem látszik. Az államháztartás strukturális hiánya lényegesen nő. A kisvállalkozások és a középrétegek pénzügyi tartalékai egyre inkább kimerülnek. A szociális feszültségek fokozódnak – állapítja meg többek között a GKI 2011-re szóló előrejelzése.
A Fitch Ratings negatívról stabilra javította a magyar szuverén adóskockázati besorolások kilátását a magyar kormány bejelentett költségvetési intézkedéseinek bizalomerősítő hatására hivatkozva. A lépést elemző közgazdászok és befektetési szakértők szerint e gesztust csak akkor követhetik újabbak, ha a kormány végre cselekszik.
Az Európai Bizottság láthatóan nem vette meg a nem szokványos gazdaságpolitika (különösen a magán-nyugdíjpénztári vagyon átcsatornázása) miatt átmenetileg előálló mutatós államháztartási számokat, s újabb szigorító intézkedéseket “ajánlott” Magyarország figyelmébe. Brüsszelből nézve sem vagyunk túl a konszolidáció nehezén.
A magyar gazdaság 2011 első negyedévében még mindig az EU átlagától (2,5 százalék) elmaradva (2,2 százalék) növekedett. A magyar bővülés szinte kizárólag az exportnak volt köszönhető.
