Az ázsiai tőzsdéken is éreztette hatását a földrengés

A tőzsdei hangulatot líbiai és szaúd-arábiai zavargások olajellátási kockázata, valamint a váratlanul magasnak bizonyult februári kínai infláció monetáris politikára és közvetve a külkereskedelmi forgalomra gyakorolt hatása terhelte meg. Negatív tényezőkén jelentkezett a kereskedési nap vége felé bekövetkezett japán földrengés is.

Az ázsiai indexek csökkentek pénteken, követve a majdnem két százalékos veszteségben záró amerikai tőzsdék példáját. A tokiói tőzsde vezető részvényeit követő Nikkei225 index 179,95 ponttal, 1,72 százalékkal 10 254,43 pontra esett, a tőzsde első szekcióján jegyzett összes részvényt követő Topix index 15,33 ponttal, 1,65 százalékkal csökkenve 915,51 ponton zárt. A Nikkei index öt heti mélypontra esett részben a földrengés hatására, de a nap folyamán mindvégig negatív tartományban tartózkodott.

A tőzsdén jegyzett részvények mind a 33 gazdasági szektor szerinti csoportja árfolyam veszteséggel zárt. A csökkenő papírokat a bányaipari vállalatok vezették, nyomukban a nagykereskedelmi és a színesfém ipari vállalatok részvényeivel. A legkevésbé az építőipari részvények gyengültek.

A tokiói tőzsde zárását követően a Nikkei225 index határidős jegyzései három százalékkal 10 ezer pont alá estek a szingapúri kereskedésben és gyengült a jen árfolyama is. A jen a rengés előtti 82,80-as dollár jegyzésről 83,29-re gyengült.

A tokiói tőzsdezárás idején a S&P/ASX index 1,2 százalékos, a hongkongi Hang Seng index 0,9 százalékos, a tajvani index 0,9 százalékos, a szöuli Kospi idnex 1,3 százalékos, a szingapúri Straits index 0,9 százalékos veszteségben állt, míg a sanghaji Composite index 0,1 százalékos nyereséget mutatott. A japán részvények kivételével az ázsiai részvények árfolyamát követő összetett index 1,4 százalékkal gyengült.