Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A finn biztos - Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel és Michel Barnier belső piaci biztossal közös sajtótájékoztatóján - az európai uniós tagországok pénzügyminiszteri találkozóját követően nyilatkozott. A találkozón a túlzott államháztartási hiány miatt folyó, már régebben indított eljárás keretében esett szó a magyar (és a lengyel) gazdaságról, megfelelően az uniós eljárási rendnek. Rehn megismételte, hogy az Európai Bizottság mielőbb további részletekről szeretne információkat kapni a magyar tervekkel kapcsolatban, különös tekintettel a hiányra, a következő években is hatni képes, szerkezeti jellegű intézkedésekre.
A biztos emlékeztetett arra, hogy a miniszterek korábbi ajánlásai alapján a hiánynak idén kellene a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá kerülnie, lehetőleg a fenntarthatóságot is biztosító szerkezeti intézkedések útján. Hozzátette, hogy a március eleji intézkedések bejelentéséig úgy tűnt, a csökkentést főleg átmeneti intézkedések szolgálják. Az MTI értesülése szerint a biztos a találkozón fontos eszköznek nevezte a 250 milliárd forintos stabilitási tartalékot is.
Rehn a sajtótájékoztatón hangoztatta: korai még foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy kell-e az EU-nak új lépéseket tennie a deficiteljárásban. Reményét fejezte ki, hogy a bizottság hamarosan, akár még a konvergenciaprogram beadása előtt további részleteket ismer meg a tervezett magyar intézkedésekről. Brüsszeli források szerint a vitában volt olyan felszólalás is, amely szerint az EU-nak tovább kellene lépnie a deficiteljárásban. Matolcsy György a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a találkozó napirendjén szerepelt a túlzott hiány miatt folyó eljárás áttekintése Magyarország és Lengyelország vonatkozásában.
Ami Lengyelországot illeti, Rehn üdvözölte, hogy Varsó is biztosította az EU-t arról az eltökéltségéről, miszerint a deficitet az ajánlásoknak megfelelően jövőre az előírt 3 százalék alá szorítja. Hozzátette, hogy a bizottság a konvergenciaprogram áprilisi beadását követően részletesen elemzi a lengyel terveket. A bizottság egyelőre nem látja szükségét, hogy további lépéseket tegyenek a Lengyelország elleni eljárásban, de ezt a kérdést újra áttekinti az említett részletes értékelés után - tette hozzá.
Megemlítette Rehn azt is, hogy az EU-tagországok miniszterei üdvözölték Portugália múlt hét végén bejelentett programját, amely a biztos szerint fontos lépés a pénzügyi konszolidáció útján. Egy kérdésre válaszolva Rehn reményét fejezte ki, hogy a program nem vezet belpolitikai bizonytalansághoz az országban, mert a gazdaság megszilárdításában szerinte jelentős szerepet játszik.
A biztos egy másik kérdés kapcsán kitért Írországra is. Az unió szempontjából is fontosnak mondta, hogy Dublin helyezkedjen "konstruktív megközelítésre" a EU-ban tervezett egységes cégadóalap-számítás ügyében, mert szerinte az EU-nak tovább kellene lépnie az adóügyi koordináció terén is.
