Tíz éve mutatta be Matolcsy György a Széll Kálmán-tervet. A kormány akkor hirdette meg az összefogást az államadósság ellen, a közmunkaprogramot, de a rezsi befagyasztását is. A cél nagyra törő volt: az évtized közepére az EU éllovasa lesz Magyarország. Megnéztük, mi jött össze ebből.
Már másodszor játssza el az Orbán-kormány, hogy Bokros-csomag méretű megszorítást ver keresztül. Az első kudarcát mi sem jelzi jobban, mint hogy belengették a másodikat. Jelentősen csökkentené a kormány az államháztartás kiadási oldalát. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy keddi konferencián elmondta, a GDP-hez mért rátát 45 százalékra vinnék le, emellett folyamatosan mérsékelni kell az év végi államadósságot. A kormány ugyanakkor már 2011-ben is azt ígérte, hogy egy év alatt leviszik erre a szintre ezt a mutatót, és a legfrissebb konvergenciaprogramban is az szerepel, hogy 2017-re érnénk el ezt az értéket. A miniszter tehát új dolgot nem mondott, viszont ez a bejelentés is azt jelzi, komoly átalakításokra készülhet a kormány. Minden más titok.
Több oldalról vágott bele az Orbán-kormány a felsőoktatás reformjába, az államilag finanszírozott helyek számának visszavágása csak az egyik lépés. Két év alatt 55 milliárddal csökkentették az intézmények költségvetési támogatását, amit még az sem pótolna, ha minden fizetős helyre lenne diák. Az egyetemek pénzügyi önállóságának elvonásával együtt a folyamat oda vezethet, hogy a kisebb főiskolák bezárják kapuikat, csak ezt még senki nem mondta ki nyíltan.
A Policy Agenda a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítását vizsgálta meg elemzésében, és úgy találta, hogy a kormány nem tudja tartani korábbi vállalásait, aminek levét várhatóan a gyártók és a forgalmazók isszák meg.
Hiába ígérte a kormány a rezsiköltségek befagyasztását, nem készítette el a jogszabályt és maga is hozzájárult az áremelkedéshez.
Nem tudta tartani a két Széll Kálmán-tervet a kormány a Policy Agenda szerint. Ha sikerültek volna a programok, már kikeveredhettünk volna a túlzottdeficit-eljárás alól, és az EU/IMF-hitelmegállapodáshoz sem kellene különösebb erőfeszítés.
Augusztus elsejével csökkent a gyógyszer-nagykereskedők és emelkedett a patikák árrése. A nagykereskedők egymás után mondják fel a gyógyszertáraknak nyújtott különféle kedvezményeket. A patikusok úgy vélik, nem sok marad meg az átcsoportosított árrésből származó előnyeikből - olvasható a Népszavában.
A kormány nekiment az utazási kedvezményeknek és eltörölte a nyugdíjasok kiváltságait. Ez azonban csak véletlen volt, a kabinet nem akart kedvezményeket eltörölni. Állítólag a politikai ciklus második felében ilyet már nem szabad.
1,5 milliárd forinttal több osztalékot vár a miniszterelnök azoktól a cégektől, ahol az államnak részesedése van – derül ki a Magyar Közlönyben megjelent határozatból.
A nemzetgazdasági miniszter által bejelentett pénzügyi tranzakciós adó - amely a pénzintézeteknél jelenik meg többlet ráfordításként - ellentmond annak megállapodásnak, amelyet a múlt év decemberében kötött a kormány a Bankszövetséggel - közölte a bankok érdekképviseletét ellátó szervezet szerdán.
Kövér László szerint "már túl vagyunk a nehezén, megcsillant a fény az alagút végén a Széll Kálmán-terv második fejezetével, amit a kormány bejelentett".
A magánszemélyek legfeljebb 700, a cégek 2500 forint telefonadót fizetnek majd. Az energia- és közműcégeknek jön a 30 százalékos társasági adókulcs. 130 milliárdot várnak a tranzakciós adóból. 5 millió forint fölött csak bankátutalással lehet majd fizetni, de az adófizetési kötelezettségbe nem esnek bele a magánszemélyek önmaguknak küldött utalásai. Itt vannak az adócsomag részletei.
Réthelyi Miklós távozik. Hamar el fogjuk felejteni. Kálmán C. György írása.
Egy hetük van a minisztériumoknak és a költségvetési szerveknek arra, hogy kitalálják, milyen területeken szorítanak meg idén. A szerdai kormányhatározat szerint a 44,6 milliárd forintos zárolás többek között nem érintheti az egyházi programokat, a méhészetet, a rezidenseket. Ugyanakkor az önkormányzatok szociális feladatokra 4 milliárddal költhetnek kevesebbet.
A következő két év legnagyobb kihívása a kormánypártok számára, hogy az emberek életminőségén, ezen belül elsősorban a bér- és jövedelemviszonyokon miként tudnak javítani - mondta Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerdán Szolnokon, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) kerekasztal-beszélgetését megelőző sajtótájékoztatón.
Az RSM DTM Hungary Zrt. tanácsadó cég szerint bár összességében vannak előremutató részei a friss adóterveknek, mégsem újabb adónemek bevezetésével kellene biztosítani a költségvetési egyensúlyt.
Biztos munkahelyekért, a tisztes megélhetésért, a működő és elérhető közszolgáltatásért emelik fel szavukat május elsején a szakszervezetek, a budapesti központi ünnepségen négy tömörülés együtt tüntet, vonul fel és majálisozik - mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke Miskolcon sajtótájékoztatón, szerdán.
Sajátos iskolaállamosítási technikájával akár az önkormányzati összköltségvetés negyedére is ráteheti a kezét az állam az új konvergenciaprogram szerint. Az önkormányzati vezetők biztosak abban, hogy az Orbán-Barroso-találkozó miatt kellett kijönni a Széll Kálmán-terv 2.0-ás verziójával, amiben – ami a közoktatás átalakítását illeti – számok még mindig nincsenek, tisztázatlan elemek annál inkább.
Az MSZOSZ szerint a Széll Kálmán Terv 2.0. tervezett adóemelései a háztartások egy részének elviselhetetlen terhet jelentenek, miközben a program végrehajtásával nem lesz több biztos munkahely, egyre kevesebben jutnak a tisztes megélhetést biztosító jövedelemhez, a közszolgáltatások pedig drágulnak, vagy nem működnek majd.
Az MSZP szerint a Széll Kálmán-terv új változatában szereplő több százmilliárd forintos megszorításokra nem lenne szükség, ha a kormány nem vezette volna be az egykulcsos személyi jövedelemadót és nem ragaszkodna továbbra is ahhoz.
