Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
A kormány által korábban vállalt 3,8 százalékos hiánycéllal szemben akár a 4,5 százalékot is elérheti a tavalyi költségvetési hiány - állította az Origo-nak több, a hiány alakulására rálátó forrás.
A tavalyi államháztartási folyamatokról, vagyis a deficitről és az államadósságról a hónap végén kell tájékoztatni az Európai Unió statisztikai hivatalát, az Eurostatot. A jelentést a Központi Statisztikai Hivatal küldi ki Brüsszelnek, de előtte az anyagról egyeztet a költségvetésért felelős, Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztériummal és az államadósság forintban kifejezett értékét kiszámoló Magyar Nemzeti Bank szakértőivel. A jelentést április 1-jén hozzák nyilvánosságra - írja a lap.
A munka a végéhez közeledik. Ezen és a jövő héten még érkeznek be adatok, de az Origo-nak több forrás azt mondta, kevés esély van arra, hogy azok érdemben befolyásolják az adatot. A források szerint a GDP-arányos hiány 4,5 százalék körüli lehetett tavaly.
Az értesülésről a lap megkérdezte a KSH-t, és az NGM-et, ahol nem kívánták kommentálni az információt.
A 4,5 százalék körüli deficit távol esik a Bajnai-kormány által kitűzött és az Orbán-kormány által is felvállalt, illetve a magyar konvergenciprogramban is lefektetett, szintén uniós számítás szerinti 3,8 százalékos céltól. Idén, év elején maga Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be, hogy a múlt évi hiány 3,8 százalék lett. Másnap az NGM is valószínűsítette ezt. Február közepén azonban a gazdasági tárca jelezte, hogy a vártnál 60 milliárd forinttal, a GDP 0,2-0,3 százalékával nagyobb, 248 milliárd forintos lett a hiány az önkormányzatoknál. A tárca közleménye arra utalt, hogy elsősorban a helyhatósági alrendszer meglódult költekezése áshatta alá a hiánycél teljesítését.
Az Origo információi szerint más oka is lehetett a tervnél nagyobb deficitnek. A központi költségvetési alrendszerben nem sikerült szorosan tartani a gyeplőt. A több elemzőt is meglepő, idén januári és februári hiányadatok arra utalnak, hogy a tavaly év végén felduzzadt intézményi tartozásokat 2011 elején elkezdték törleszteni a költségvetési szervek, a szállítóknak kezdték kifizetni az elmaradt pénzeket. Ezeknek a tranzakcióknak egy részét pedig, az uniós módszertan szerint készítendő jelentésben 2010-re kell könyvelni, így azok rontják az egyenleget, növelik a hiányt. A jelenség nem újdonság, 2009 végén, 2010 elején hasonló folyamat játszódott le a költségvetési intézményeknél.
