Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Kiss Gábor közölte, cége az egész ország gazdaságát pozitívan befolyásoló energianád-termeltető rendszer beindításáról tárgyal évek óta az aktuális kormánnyal. Azért csak a napokban tett büntetőfeljelentést a több évvel ezelőtt történt ügyben, mert remélte, hogy nemzetgazdasági szempontból fontos célok érdekében egyezségre juthat az érintettekkel, de ez nem sikerült.
A feljelentés szerint az MVM képviselői beleláttak a Nád Kft. működésébe, üzleti titkaiba, és a magánszemélyek tulajdonában lévő szellemi terméket, valamint a kft. egész termelési rendszerét, technológiáját "sajátjukként használták". A beadványhoz mellékelt bizonyítékok között van az MVM egyik leányvállalata, az MVM ERBE Zrt., valamint egy Mentor 2000 Kft. nevű cég által jegyzett tanulmány, ami "fényképeiben, gépelési hibáiban és elírásainak sok részletében szó szerint megegyezik a korábban az MVM-nek átadott anyagokkal". A Nád Kft. beadványa szerint az említett, az MVM számára készült tanulmány készítői jogtalanul eltulajdonították a cég energianád projektjét, felhasználva a tárgyalások során tudomásukra jutott, üzleti titoknak minősülő anyagokat.
Kiss Gábor tájékoztatása szerint az MVM megbízásából minősítést végző American Appraisal pár éve 10 milliárd forintra értékelte a Nád Kft.-t, amelyet magyar magánszemélyek alapítottak 2005-ben, egy magyar nemesítésű, igen ígéretes paraméterekkel rendelkező energianádra alapozott termeltető rendszer beindítására. A projektcég üzleti befektetőket keresve 2006 őszén kezdett tárgyalásokat az MVM vezetőivel. Ekkor - az ügyvezető közlése szerint - megállapodást kötöttek, ami arról szólt, hogy mit kell tennie a cégnek, és kit kell bevennie a vállalkozásba ahhoz, hogy az MVM a későbbiek során finanszírozza a projekt megvalósulását, részben forrást, részben hitelgaranciát nyújtva.
Az elvárásoknak a Nád Kft. eleget tett, meg is kapta az első részleteket egy bátonyterenyei üzem megépítéséhez (az MVM korábban többször cáfolta, hogy köze lenne ehhez a pénzhez), de mivel az MVM menet közben visszalépett a finanszírozástól, a projekt megvalósítása elakadt - ismertette Kiss Gábor. Emlékeztetett: a félbemaradt, és azóta pusztuló bátonyterenyei üzemberuházás miatt cége már egy évvel ezelőtt kártérítési pert indított az MVM ellen 9,5 milliárd forint értékben.
A feljelentő a beadványban hűtlen kezelés bűntettének megállapítását is kéri a nyomozóhatóságtól az ügyben, mivel álláspontja szerint az áramtársaság, a korábbi megállapodást felrúgva függesztette fel a finanszírozást, és hagyta tönkremenni az általa folyósított 3 millió eurós kölcsönből, a Nád Kft. beruházásában megkezdett bátonyterenyei üzemet.
A Nád Kft. a feljelentésében jelentős kárt okozó csalásnak nevezte, hogy a cégben az áramtársaság elvárásainak megfelelően olcsón, 33 millió forintért 33 százalékos tulajdoni hányadot szerző VUJE a.s. (amely az irat szerint "szlovák atomenergiával foglalkozó cég, az MVM udvari beszállítója") nem származtatta vissza eredeti áron a tulajdoni hányadát, miután az MVM nem finanszírozta tovább a programot. Felkai György, a Magyar Villamos Művek kommunikációs igazgatója hétfőn megerősítette, hogy az MVM perben áll a Nád Kft.-vel. Hozzátette: az új feljelentésről azonban nincs tudomásuk, ezért egyelőre erről érdemben nem tud nyilatkozni.
