Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A PwC adatai szerint tavaly világszerte az áram- és földgázágazatban (a megújuló energiaforrások kivételével) kötött üzletek összértéke az egy évvel korábbihoz képest 19 százalékkal, 98 milliárd dollárról 116 milliárd dollárra nőtt, bár még így sem érte el a 2005-2008 közötti szintet.
Az energetikai vállalatok nemzetközi piacán számos pozitív tendencia érzékelhető, mind a hálózatüzemeltetők, mind a független áramtermelők igyekeznek fejlődő piacokon nagyobb jelenlétet elérni, fokozott érdeklődést mutatnak az infrastrukturális eszközök iránt, és Kína is egyre nagyobb aktivitást mutat.
A terjeszkedés fontos részét képezi több európai vállalat terveinek is. Az IP és a GDF Suez jelezték, hogy fúziójuk eredményeként a kezdeti időszakban egyesített portfoliójukat ésszerűsítik, ezt pedig a kulcsfontosságú növekedési potenciált mutató piacokat megcélzó bővítés követi majd. Bővítési terveket fontolgat az E.ON is.
Russel Lambert, a PwC üzlettársa és a magyarországi energia iparági csoportjának vezetője elmondta: az Ázsia és Csendes-óceániai régióban az üzletkötési tevékenység előterébe immár a térségen kívüli célpontokba történő nagyobb befektetések kerültek. Az amerikai szabályozó hatóságok reakciója a 2010-ben bejelentett üzletkötésekre arra utal, hogy az USA-ban is bővültek a szabályozott közmű üzletkötések lehetőségei.
Magyarországon 2008 óta korlátozott számú tranzakció zajlott az energetikai piacon, amelyet jelenleg elsősorban a szabályozási háttér instabilitása határoz meg a PwC szerint.
Radványi László, a PwC magyarországi energia iparági csoportjának vezetőmenedzsere szerint a magyar piacon az élénküléshez elengedhetetlen egy, a befektetői környezet kiszámíthatóságát biztosító intézmény-, és szabályozási rendszer kialakítása. Ezen feltételek hiánya nélkülözhetetlen energetikai beruházások elmaradásához vezethet - tette hozzá.
A közleményben emlékeztetnek, hogy 2011 júniusában a kormány illetve az Országgyűlés elé kerül a "Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re" című dokumentum, amelynek a kormányzat szerepvállalásra illetve intézményrendszerre vonatkozóan fogalmazza meg az ezzel kapcsolatos célokat.
