Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Elkészült a hazai gyorsforgalmi utak és főúthálózat hosszú távú fejlesztési programja, amelyet a kormány 2027-ig szóló gördülőtervként fog elfogadni.
A terv négy ciklusra osztva, 2014-től 2016-ig, 2017-től 2020-ig, 2021-től 2024-ig és 2025-től 2027-ig határozza meg a fejlesztési feladatokat - mondta Ajtay Szilárd, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakmai tanácsadója a Közlekedéstudományi Egyesület keddi fórumán, Szekszárdon. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ honlapján közzétett program kidolgozása során 193 projektelemet vizsgáltak meg, rangsorolták az országban lévő összes gyorsforgalmi és főúthálózatot érintő igényt.
Az első ciklusban kezdődik meg az M4-es kiépítése Debrecentől az országhatárig, megteremtve a kapcsolatot az észak-erdélyi autópályához, megépítik a 44-es főutat Békéscsabáig, valamint befejezik az M43-as utat. A második ciklus tervei között szerepel a Székesfehérvárt az M5-ös autópályával összekötő M8-as gyűrű építésének elkezdése, amely az ország központi, telített zónáját tehermentesíti; az M8-as Székesfehérvár és Dunaújváros közti szakasza a harmadik szakaszban épülne meg, ugyanekkor, 2021 és 2024 között befejeződne az M4-es, valamint az M9-es út Kaposvártól az 53-as főútig tartó szakasza.
A negyedik ciklus tervei közt szerepel több autópálya egy-egy szakaszának négysávosra bővítése; így az M7-es Székesfehérvár és a Balaton közötti szakaszán, a főváros felé haladó pályatesten, valamint az M3-as és az M5-ös egy-egy részén. Az M1-es sávbővítésére már a harmadik szakaszban sor kerül. A tanácsadó ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy bár ezeknek a fejlesztéseknek korábban meg kellene történniük, a tervezők a jelenlegi sugaras úthálózat bővítése helyett az elmaradott térségek feltárását célzó projekteket részesítették előnybe.
A kormány elé kerülő gördülőterv megvalósítása a finanszírozási feltételektől függ. A minisztériumi vezetők hangoztatják, hogy a gyorsforgalmi úthálózat nem lesz hangsúlyos, és Brüsszel sem akarja a közúthálózat fejlesztését finanszírozni - tette hozzá. Ajtay Szilárd megjegyezte: a tervezők mindenképpen szerették volna elkerülni, hogy a dunaújvárosi és a szekszárdi Duna-hídhoz hasonló helyzet jöjjön létre. A két hídon jelenleg csekély a forgalom, mivel egyik oldalán sincs jelentős gazdasági potenciál, és a hozzá vezető utak sem készültek el - mondta a tanácsadó.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.