Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Ezzel párhuzamosan tovább folytatódott az aktivitási arány október óta tartó zsugorodása: az év első 3 hónapjában a teljes népesség 55 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon, egyre távolabb kerülve az őszi hónapokban megfigyelt 55,8 százalékos rekord-szinttől.
Nem volt teljesen váratlan számunkra a munkanélküliségi ráta további emelkedése, hiszen az elmúlt évek tapasztalatai alapján a márciusi adatokban a legerősebb a negatív szezonális hatás, azaz az idény jellegű gazdasági tevékenységek (mezőgazdaság, építőipar, turizmus) ideiglenes visszaesése ekkor érvényesül legerősebben a munkaerőpiaci statisztikákban. Számításaink szerint az imént említett hatásoktól megtisztított ráta már enyhe csökkenést mutatott az év első 3 hónapjában, jelezve, hogy rövidesen megtörhet az elmúlt hónapokban tapasztalt emelkedő trend.
Így a valamelyest romló márciusi adatok ellenére a munkanélküliségi ráta csökkenésére számítunk a következő hónapokban, elsősorban az előbb említett szezonális hatás várható mérséklődéséből kifolyólag (a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat [NFSZ] adatai szerint a nem támogatott új álláshelyek között már egyre nagyobb arányt képvisel a fent említett szektorok kínálata). Bizakodásra ad okot az NFSZ egy másik statisztikája is, mely szerint kétéves csúcsra ért a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma márciusban, amiből jól látszik, hogy a téli holtszezont követően erősödik a munkaerő-kereslet a gazdaságban.
