A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ugyanis azt tapasztalta, hogy sajátos életbiztosítási termékterjesztési és egyben biztosításközvetítő-szervezői módszer terjed a biztosítási piacon. A módszer sok esetben biztosításközvetítői tevékenységnek minősülő munkát, illetve annak multi level marketing (mlm) alapú, "jutalék-piramis" elvű ellentételezését kínálja azok részére, akik hajlandóak saját maguk életbiztosítási szerződést kötni, és vállalják további személyek beszervezését az értékesítési rendszerbe. (Az mlm rendszer egy termék vagy szolgáltatás forgalmazására létrehozott, önmagát építő hálózat, amely az életbiztosítás értékesítése esetén is rendszerint úgy épül fel, hogy a rendszerbe beszervezett személyek által megkötött életbiztosítási jutalékból a "beszervező" is részesül a láncolatban felette álló személyekkel együtt. A hálózat tagjainak feladata újabb emberek beszervezése.)

Az értékesítési módszerrel kapcsolatban a felügyelet arra hívja fel a figyelmet, hogy a jogszabályok szerint az a kereskedelmi gyakorlat, amelynek során a fogyasztó nem kap megfelelő és elegendő tájékoztatást, és ez olyan ügylet megkötésére készteti, amelyet egyébként – megfelelő tájékoztatás birtokában – nem kötött volna meg, a fogyasztói magatartás torzításának minősül.

A PSZÁF álláspontja szerint a biztosítási szerződések mlm, illetve hálózati rendszerben  történő közvetítése esetében az erős jövedelemszerzési motívum miatt valószínűsíthető, hogy megvalósul a fogyasztók magatartásának torzítása, ami alapján a módszer tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhet.

Határozott elvárás, hogy a fogyasztók teljes körű, pontos információkat kapjanak. Ennek hiányában ugyanis a fogyasztók tévesen mérhetik fel a jövedelem megszerzésének és mértékének reális esélyeit, aminek alapján pedig (különösen az alacsony jövedelműek, illetve azok a személyek, akiknek nincs rendszeres jövedelmük) olyan életbiztosítási szerződést kötnek meg, amelyet egyébként nem írtak volna alá.

Elvárás a fogyasztó megfelelő tájékoztatása arról, hogy az életbiztosítási szerződés díjának megfizetéséhez szükségessé válhat egyéb – a jutalékon kívüli – forrás is. Továbbá maradéktalanul fel kell hívni a figyelmet mind a saját, mind a beszervezett személy életbiztosításának visszavásárlásakor megjelenő hátrányos következményekre is – közölte a felügyelet.