Az egynapos bankközi kamatláb a hónap közepén, a tartalékkötelezettségen felül rendelkezésre álló likviditás szintjénél magasabb jegybanki kötvényvásárlás hatására, megközelítette a kamatfolyosó felső határát. A kormány devizakötvény-kibocsátása nyomán mind a külföldi követelések, mind a központi kormányzat betétei nőttek.

A likviditás bővülését a múlt hónapban legnagyobb részben a központi kormányzat kifizetései okozták, amelyen belül a legnagyobb tétel egy állampapír lejárat volt. A folyamatot erősítette a havi átlagos jegybanki forint/euró swap (devizacsere) állomány nagyobb mértékű – 221 milliárdról 111 milliárdra – csökkenése is. A forgalomban lévő készpénzállomány kis – 10 milliárd forinttal – mértékben csökkent.

A kötvényállomány növekedését a likviditásbővülésen túl a hitelintézetek egynapos betéteinek – 112 milliárdos – csökkenése is segítette. A kincstár likviditásbővítése ellenére a központi kormányzat betétállománya több mint 334 milliárd forinttal nőtt. Ennek hátterében a március végi devizakötvény-kibocsátás hatása áll, amely mind a kormányzat betétállományát, mind az eszköz oldalon a külföldi követelések átlagos állományát növelte. A forrás oldalon a külföldi tartozások átlagállománya a jegybanki swap állomány mérséklődésével összefüggésben 134 milliárddal 819 milliárd forintra csökkent.

A bankrendszer MNB-nél vezetett bankszámláinak átlagos egyenlege a szokásosnál kissé nagyobb mértékben haladta meg a tartalékkötelezettség összegét, de a túltartalékolás 5,1 milliárd forintos mértéke továbbra is elenyésző a közel 440 milliárd forintos tartalékkötelezettséghez képest. Az egynapos bankközi kamatláb a hónap első és harmadik harmadában a kamatfolyosó alján tartózkodott, viszont a hónap közepén, a tartalékkötelezettségen felül rendelkezésre álló likviditás szintjénél magasabb jegybanki kötvényvásárlás hatására, a kamatszint jelentősen megugrott és megközelítette a kamatfolyosó felső határát – közölte a jegybank.