Hamarosan az Országgyűlés elé kerül a 2011-2014. közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Vagyongazdálkodási Irányelv, amelynek tervezete a privatizációt lezártnak tekinti - mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter pénteken a Hungaian Business Leaders Forum (HBLF) Pénzügyi csúcstalálkozó rendezvényén. Hozzátette: a működőtőke bevonását nem lehet a továbbiakban privatizációval elérni, mindemellett törekedni kell a meglévő vagyon ésszerű és költséghatékony hasznosítására, lehetőség szerinti gyarapítására.

Fellegi Tamás kitért arra is, hogy az egységes állami vagyon nyilvántartásának elkészítését az idén befejezik. Az állami vagyon jelentős hányadát a többségi állami tulajdonban lévő társaságok vagyona teszi ki, és ennek növelése mellett szükség van a közjó és az üzleti szemlélet egyensúlyának megteremtésére is.

Új közbeszerzési törvény készül

Folyik az új közbeszerzési törvény véglegesítése, és remények szerint az idén júliusig a parlament elfogadja, ősszel pedig hatályba lép a jogszabály - mondta a nemzeti fejlesztési miniszter. Az új közbeszerzési törvény a visszaélések és a korrupció visszaszorítása érdekében bezárja azokat a kiskapukat, amelyeken keresztül az állami vagyon elszivárgott - fejtette ki.

A részletekről szólva Fellegi Tamás elmondta: új szabályként jelenik meg az új  törvényben, hogy az ajánlatkérőnek a tenderbontást megelőzően nyilvánosan ismertetni kell, mekkora anyagi fedezet áll rendelkezésre a szerződés teljesítéséhez. A gyors és hatékony jogorvoslatot a Közbeszerzési Döntőbizottság  megreformálásával teremtené meg a kormány.

Az állam számára előnytelen PPP-szerződéseket megszüntetik

Az állam számára előnytelen PPP-megállapodásokata felelős állami gazdálkodás jegyében megszüntetik, és ezeknél a szerződéseknél csak a beruházás valós értéken történő elszámolását tudják elfogadni a kiváltáshoz, átalakításhoz - mondta Fellegi Tamás. Elmondta: a beruházásokat átvizsgálva kiderült, hogy a magántőke bevonásával készülő beruházások az állam és az önkormányzatok által vállalt kötelezettségek mindössze harmadába, negyedébe kerültek.

Elfogadhatatlan, hogy az állam vállalt minden kockázatot, és a magánszféra kockázat nélkül többszörös haszonra tesz szert a PPP-szerződések révén. Magyarországon mintegy 100 PPP-program van, amelyek 3.000 milliárd forinttal terhelik a költségvetést a teljes futamidő végéig - mondta a miniszter.

A hatályos szabályozás szerint már nem lehet elszámolni a PPP-beruházásokat államháztartáson kívül, így ez a továbbiakban nem lehet érv a konstrukció mellett, a jövőben elsősorban uniós forrásokat bevonva érdemes fejleszteni - jegyezte meg Fellegi Tamás.