A bank a térségi növekedési kilátásokat terhelő új kockázatok között említi az euróövezeti szuverén adósságproblémákat és az inflációs nyomást.

A közép-kelet-európai országcsoport és az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására éppen húsz éve alakult pénzintézet a Kazahsztánban megrendezett idei EBRD-közgyűlés pénteki nyitányára időzítette a 27 oldalas negyedéves jelentés kiadását. Az elemzés szerint a bank működési területhez tartozó 29 ország átlagos növekedése az idén 4,6 százalék lesz. 

Az előző, januári előrejelzésben az EBRD 4,2 százalékos, az azt megelőző, tavaly októberi negyedéves prognózisban 4,1 százalékos, a még eggyel korábbi, tavaly júliusban kiadott jelentésben még csak 3,9 százalékos átlagos növekedést jósolt 2011-re az általa befektetésekkel támogatott országcsoportban.

A kilábalás fő motorja a belső kereslet

Az EBRD most először 2012-re szóló prognózist is közzétett a térségre; eszerint a tevékenységi területhez tartozó országokban jövőre átlagosan 4,4 százalékos GDP-növekedés valószínű. A bank szerint jóllehet a térségen belüli növekedési ütemek már közelítenek egymáshoz, az egyes országok azonban még mindig a kilábalás rendkívül különböző szakaszaiban járnak. Közép-Ázsia, Kelet-Európa és Törökország már elérte, sőt meghaladta a pénzügyi válság előtti kibocsátási értékeket, Közép- és Délkelet-Európa gazdasági teljesítménye ugyanakkor továbbra is a válság előtti szintek alatt jár.

A kilábalás hajtóereje kezdetben a nettó export volt, most már azonban - néhány ország, mint például Magyarország, Bulgária és Horvátország kivételével - a növekedés fő motorja a belső kereslet. Ez először főleg a raktárkészlet-feltöltési ciklust türközte, ám 2010 második felétől a beruházások élénkülése, az utóbbi időben pedig már a fogyasztás adott mind nagyobb lendületet a növekedésnek számos térségi országban - áll az EBRD pénteken kiadott negyedéves jelentésében.

A bank szerint Törökország és Lengyelország kilábalása a legelőrehaladottabbak között van a működési térséget alkotó országcsoporton belül; mindkét országban immár a magánfogyasztás a növekedés elsődleges tényezője. Az EBRD az új  előrejelzésében - a térség egészéhez hasonlóan - javította a magyar gazdaságra adott idei növekedési jóslatát is. A bank az előző, januári becslésben szereplő 2,0 százalékos, illetve az azt megelőző, októberi előrejelzésben valószínűsített 1,7 százalék helyett most 2,7 százalékos magyarországi gazdasági növekedést vár 2011-ben, 2012-re pedig 2,8 százalékos magyar GDP-pluszt jósol.

Az EBRD szerint jóllehet a magyar kormány elkötelezte magát az EU túlzottdeficit-eljárása alapján kijelölt hiánycélok teljesítése mellett, "számos elemző" azonban megkérdőjelezi például a válságadók fenntarthatóságát, és ezeket az adókat egyes befektetők diszkriminatívnak tekintik. A Magyarországot is magában foglaló közép-európai és balti csoportban az EBRD az idén 3,5 százalékos átlagos reálnövekedésre számít a januári jelentésben prognosztizált 3,2 százalék helyett.

Lefelé ható kockázatok

A pénteki jelentésben ugyanakkor az EBRD megjegyezte, hogy az új előrejelzést is változatlanul lefelé ható kockázatok terhelik. Ezek között kiemelten említette a bank az általa jelentősnek minősített pénzügyi járványveszélyt. Az elemzés szerint ez a kockázat az EBRD tevékenységi területének azon országaira hat, amelyeknek pénzügyi szektorai integrálódtak a globális piaci rendszerbe, és amelyeknek vállalatai erősen függnek a külső finanszírozástól. 

Az EBRD-elemzés szerint a Portugáliának nyújtott IMF/EU-támogatás szükségessége, valamint a görög szuverén adósságállomány esetleges átstrukturálásával kapcsolatos, növekvő piaci aggály mutatja, hogy mennyire sérülékenyek az euróövezeti szuverén adósságpiacok és az e piacoknak kitett bankok. Az EBRD szerint ha a szuverén adósságpiaci viharok szélesebb kiterjedésű piaci felfordulást eredményeznek, annak következményeként a közép- és délkelet-európai kilábalási folyamat lefulladhat.

A növekedési kockázatok között említi a pénteki EBRD-elemzés az euróövezeti és az amerikai pénzügy-politikai szigorítást is. A valutauniós jegybank (EKB) az infláció gyorsulására válaszul már áprilisban kamatot emelt, és bár az amerikai kamatemelést még nem várják széles körben, az amerikai gazdaságban végrehajtott mennyiségi enyhítés - vagyis a jegybanki likviditási injekció - második fordulójának nyárra várt kifutása is pénzügy-politikai szigorításként hat majd, és ez a felzárkózó térségi likviditást is szűkítheti - áll az EBRD elemzésében.