Elmondták, hogy a döntés az államnak nem került pénzbe. Budai Gyula kormánybiztos a bizottság ülésén megismételte, a kezességvállaláskor az kormány 2009-ben lényeges körülményeket nem vizsgált és nem kapott megfelelő garanciát a cég eseteleges fizetésképtelenné válása esetére sem.

A kormánybiztos a mezőgazdasági bizottság az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottságának ülésén leszögezte: a bizottságnak a politikai felelősséget kell vizsgálnia, és azt, hogy volt-e állami támogatástartalma a kormánydöntésnek, miért indított vizsgálatot az Európai Unió, illetve az IKR Zrt. tájékoztatta-e az államot, hogy a fedezetként kínált üzletág melyikét kívánja értékesíteni. Budai Gyula emlékeztetett arra, hogy a vizsgálati tervében szerepelt az IKR Zrt. számára biztosított állami készfizető kezességvállalás és annak körülményei. Felidézte, 2009-ben kormányhatározat döntött arról, hogy az IKR Zrt. és KITE Zrt. 5-5 milliárd forintos állami kezességvállalási lehetőséget kap, utóbbi azonban végül nem élt a lehetőséggel.

Veres János

MTI / Földi Imre

A kormányhatározat szerint a 6,2 milliárd forintos forgóeszközhitel tőkeösszege 80 százalék volt, így legfeljebb 5 milliárd forintra szólt a kézfizető kezességvállalás. A kormánybiztos szerint a kezességvállalást kifejezetten az IKR részére határozták meg. Mint hozzátette, a kormányhatározat előkészítésekor kihagyták az egyeztető mechanizmusokat és a senki nem foglalkozott azzal a ténnyel, hogy az IKR többségi tulajdonosa egy offshore cég. Úgy vélekedett: valakik szándékosan megtévesztették a kormányt. Megismételte azt is, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez fordult, kérve, mondja fel a kezességvállalási szerződést, mivel az IKR megszegte azt.

Gráf József, volt miniszter leszögezte: jogilag nem kérdőjelezhető meg a garancianyújtás. Mint mondta, a kormányhatározattal semmilyen kár nem érte az államot, a garanciát senki nem hívta le, a kezességvállalást nem váltották be, a törvényi előírásokat betartva készült az előterjesztés, körültekintően jártak el. Kiemelte azt is, hogy a garanciának jelentős felára van, amelyet az igénybe vevőnek ki kellett fizetnie. Szólt arról is, hogy mivel végül a KITE talált másik megoldást, nem vette igénybe a hitellehetőséget. Hozzátette: nem pénzügyi segítségnyújtásról, hanem célzott pénzről volt szó, hogy a cég tudja folytatni a termelőknek nyújtott integrációs tevékenységét.

Gráf József

MTI / Földi Imre

"Alapos és körültekintő munkát végeztünk"

Az Európai Unió ehhez hasonló állami intézkedéseket utólag vizsgálni szokott, ebben nincs semmi rendkívüli - tette hozzá azzal, hogy arról tájékoztatták, a kezességvállalásnak nem volt támogatási tartalma, amely ellentétes lett volna az uniós versenyjogi szabályokkal. Veres János, volt pénzügyminiszter megerősítette a Gráf József által elmondottakat. Úgy vélekedett: alapos, körültekintő előkészítő munka előzte meg a kormányhatározat megszületését. Kiemelte, semmilyen költségvetési összeget senki nem adott senkinek, a vállat garanciából senki nem hívott le semmit, a cég pedig befizette a költségvetésbe a garanciavállalásért cserébe meghatározott összeget.

Szentirmay Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője arról beszélt, hogy az Európai Bizottság a kormányhatározat hatálybalépését követően folyamatosan kifogásolta az állami kezességvállalást, mert úgy találta, hogy ahhoz kifogásolható támogatás kapcsolódik, de végül 2010-ben a bizottság kompromisszumos javaslatot tett, hogy a hitel tejes futamideje alatt a cég évente 2 százalékos kezességvállalási díjat fizessen az addigi egyszeri 2 százalékos - mindegy 100 millió forintos - teljesítés helyett. Kitért arra is, hogy időközben az IKR bejelentette: a tevékenységek szétválasztása után a cég jelentős részét értékesíteni kívánja a cseh Agrofer-csoportnak, és egyúttal kérte, ehhez a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) járuljon hozzá.

Körösmezei Csaba, az NGM főosztályvezetője közölte, a tárca vizsgálja az új helyzetet, később dönt az ügyben. Balogh Csaba, a KITE Zrt. elnöke arról beszélt, hogy cége végül más finanszírozási lehetőséget talált, saját kockázatra, saját forrásból meg tudta oldani a finanszírozást, ezért végül nem élt a kormány által felkínált lehetőséggel. Szaxon J. Attila, az  IKR Zrt. vezérigazgatója elmondta: 2008 végén a cég komoly pénzügyi nehézségbe került elhibázott banki tranzakció és a repcepiaci árváltozások miatt, azért fordult a vállalat a kormányhoz, mert 850 dolgozó munkahelye és 4-5000 termelő finanszírozása került nehéz helyzetbe.

Kiemelte, sem akkor, sem most nem tiltja törvény, hogy akiknek offshore cég van a tulajosai között, nem kaphat kezességvállalást. Szerinte az akkori kormány felelősségteljesen döntött, ám végül ez sem tudta megmenteni a céget. Leszögezte: az államot nem érheti veszteség, mert az IKR teljes vagyona biztosítékot nyújtana arra az esetre, ha a hitelező bankok az állammal szemben beváltanák a garanciát. Mint mondta, az ügy tárgytalan lehet, mert a leendő vevő, az Agrofer jelezte, a kezességvállalást kiváltaná a bankoknál. Felívta a figyelmet, a céggel kapcsolatos vizsgálat elriaszthatja a vevőt, és ebben az esetben valóban előfordulhat, hogy a bankok a kezességet érvényesítik az államnál. Bár - fűzte hozzá - erre a korábbi megállapodásuk szerint nem lenne lehetőségük, mert nem teljesítették a kezességvállalásos hitellel kapcsolatos kötelezettségeiket a cég felé.

A bizottsági meghallgatáson, a szintén meghívott Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter nem jelent meg.