Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A hitel segíti a gazdaság talpraállítását, és a hatalmi viszonyok megszilárdítását - jelentette be a megállapodás kapcsán az IMF. Bár a közel 200 ezer négyzetkilométer területű közép-ázsiai ország ásványkincsekben gazdag (arany és más ritka fémek, szén, gáz, kőolaj), a lakosság jelentős része állattenyésztésből és öntözéses gazdaságból él, a fő termékek a gyapot, a dohány, a gyapjú és a hús. A függetlenség 1991. évi elnyerése után Kirgizisztán az elsők közt vezette be a piacgazdaságot földreformmal egybekötve, a FÁK-országok közül elsőként vették fel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjai közé.
A leginkább jövedelmező aranybányászat visszaesése ugyanakkor a GDP csökkenésével járt, és növekedett az eladósodás mértéke. 2005-től megszorító intézkedéseket vezettek be, adóreformot fogadtak el, megkezdték a gazdasági szerkezetátalakítást, a reformokat azonban akadályozta a széleskörű korrupció.
A 2008 őszén kirobbant pénzügyi világválság további visszaesést okozott, 2009-ben a GDP növekedése a 2007-es 8 százalékról 2,3 százalékra mérséklődött. Ugyanebben az évben az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson 2200 dollár, az infláció mértéke 6,9 százalékos volt. 2010. első felében megindult a fellendülés: a FÁK-államok közül Kirgizisztán gazdasága bővült a legnagyobb mértékben, nem utolsósorban annak köszönhetően, hogy újból teljes kapacitással termel a Kumtor, a legnagyobb kirgiz aranybánya.
A kirgiz vezetés reményei szerint a GDP 2011-2014 között évi átlagban 6 százalékkal nő, elsősorban a mezőgazdasági, kereskedelmi és építőipari ágazat tevékenysége normalizálódásának köszönhetően. Mindazonáltal az 5,4 milliós lakosság életkörülményei kevésbé javultak a függetlenség kikiáltása óta, a kirgizek egyharmada ma is a szegénységi küszöb alatt él.
