Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Hétfőn fogadta el az idei költségvetés módosítását a parlament, amit a Mol 21,2 százalékos pakettjének állami megvásárlása tett szükségessé. Alig telt el két nap, és a Matolcsy-minisztérium újabb - immár 85 oldalas költségvetési törvénymódosítással rukkolt elő - írja a Napi Gazdaság. A szerdán beterjesztett módosítás indoklása szerint immár a tárca számára is világos, hogy a költségvetés bevételi oldalát tavaly ősszel rosszul tervezték meg és emiatt volt a 250 milliárd forintos zárolára szükség, amiből 182 milliárd forint a kormányzati fejezeteket érintette.
AP Photo/ Yves Logghie
A zárolás februári bejelentéseként Matolcsy György gazdasági miniszter még a kiszámíthatatlan pénzpiacokról és a világgazdasági válság újabb hullámairól beszélt - ám a lap szerint mára a minisztérium is elismeri a tévedését. A kormány által beterjesztett költségvetési módosítás nullszaldós, hisz mind a bevételi, mind a kiadási oldalt 182,12 milliárd forinttal csökkenti. Ugyanakkor a vita során bármikor érkezhet olyan költségvetési módosító, amely növeli a pénzforgalmi hiányt. Erre csábíthatja a Napi Gazdaság szerint a kormánypárti képviselőket az tény, hogy az eredményszemléletű egyenleg a magánpénztári pénzeknek köszönhetően a GDP plusz két százaléka is lehet.
A Matolcsy György által jegyezett, az idei büdzsé módosítását előirányozó indítvány leszögezi: az évközi gazdasági folyamatok áttekintése során világossá vált, hogy várhatóan az adóbevételek elmaradnak a tervezettől és egyes kiadási előirányzatok teljesülése meghaladja a korábban jóváhagyott összeget, ezért szükség van a stabilitási tartalék részeként zárolt előirányzatok "végleges csökkentésére". A - még februárban - képzett stabilitási tartalék azon az elven alapult, hogy a kiadási előirányzatok nem szűntek meg, csak a kormány zárolja azokat. Mint azt a törvénymódosítás indoklása kiemeli, a prognosztizált bevétel-kiesések és kiadási többletek, valamint az előirányzatokon zárolt összegek végleges csökkentése az államháztartás egyenlegét nem befolyásolja; a bevételi és a kiadási oldalt a módosítás azonos összegben érinti.
Az előterjesztésből kiderül: az áfá-ból 69, az eva-ból 16, a társasági adóból 84, az illetékekből 6,6 milliárd forinttal kevesebb folyik be idén a vártnál, ez összesen 175,6 milliárd forint. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) költségvetési támogatása 9 milliárd forinttal csökken, a PSZÁF-nak pedig további 2,5 milliárd forintot kell befizetnie a büdzsébe, ez így összesen 182,1 milliárd forint.
Az összesen ugyanilyen nagyságrendű kiadáscsökkentést a módosító javaslat végigvezeti a korábban kormányrendeletben szabályozott zárolásokon. Így egyebek mellett a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól 38, a Belügyminisztériumtól 35, a honvédelmi tárcától 26, a Vidékfejlesztési Minisztériumtól 18,7, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól 20,6 (és a tárcához tartozó KTIA-támogatás 9) a NAV-tól 13,3, a Külügyminisztériumtól 7,6 milliárd forintot vonnak el az idei támogatásokból. Az elvonás több alapot is érint, közte 25,3 milliárd forinttal a munkaerőpiacit. A javaslatból kiderül az is, hogy a tervezettnél többet költenek a közoktatás és szociális humán normatívákra 19,5, az önkormányzati bérpótló juttatásra 24,6 milliárd forinttal, a dollárkötvény kibocsátása miatti kamattöbblet pedig plusz 15 milliárd forintos kiadási többletet jelent a büdzsének.
