Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
"A társaság az egyezségben foglalt határidők szerint hamarosan megkezdi a fizetési kötelezettségek teljesítését, a működés visszatérhet a normális kerékvágásba" - írta közleményében a Vértesi Erőmű Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Magyari József tájékoztatása szerint az erőmű jogi képviselője hétfőn kapta meg a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság július 7-én jogerőre emelkedett végzését, mely jóváhagyta a Vértesi Erőmű Zrt. és hitelezői közt létrejött egyezséget, ezzel a csődeljárást befejezetté nyilvánította.
Az MTI korábbi híradása szerint Vértesi Erőmű csődegyezségét január 31-én fogadták el. Jogerőre emelkedésével a társaság kötelezettségei 12,5 milliárd forinttal csökkennek úgy hogy terhek és vesztség nélkül működhet tovább.
A megegyezés alapján a Vértesi Erőmű Zrt. 5,6 milliárd forintot fizet ki egy összegben hitelezőinek, amihez a fő tulajdonos, a Magyar Villamos Művek Zrt. négymilliárd forint hitelt nyújt. Ezt 2014 végéig kell a VÉRT-nek visszafizetnie.
A nem biztosított hitelezők, többek között a pernyertes áramkereskedők mintegy 18 milliárd forint követelését a csődegyezség alapján a VÉRT 30 százalékon elégíti ki - mondta a január végi tárgyalás után Baji Csaba, a Vértesi Erőmű Zrt.-t birtokló Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) vezérigazgatója.
A vezérigazgató felidézte, hogy a Kapolyi László nevével fémjelzett System Consultinggal kötött - mintegy 10 milliárd forint értékű - áramvásárlási megállapodás vezetett ahhoz, hogy a Vértesi Erőműnek csődvédelmet kellett kérnie tavaly augusztusban.
A bányát a korábbi terveknek megfelelően 2012. december 31-én zárják be, az erőmű pedig 2014. december 31-ig termel. A társaság továbbra is kapja a felhasználók által megfizetett "szénfillért", amiből a VÉRT-nek évi 6,7 milliárd bevétele van, de ez az összeg 2013-ig csökken. A szénfillért csak a bányabezárás költségeire fordíthatják.
A jóváhagyott reorganizációs terv szerint a tavalyi 9,5 petajoule helyett 6 petajoule áram termelését tervezik. Az ezer főt foglalkoztató erőműtársaság menedzsmentje a már bejelentett 200 fős létszámleépítéshez képest továbbiakkal nem számol.
Az MVM vezérigazgatója emlékeztet arra, hogy a tulajdonosnak egy korábbi kormányhatározat alapján biztosítaniuk kellet a VÉRT működését, ami a gyakorlatban havi egymilliárd forintot jelentett. Utoljára tavaly júliusban fizették ki ezt az összeget, azóta pedig a társaság közel nullszaldós gazdálkodással működik. Az MVM vezérigazgatója hangsúlyozta: a továbbiakban a VÉRT nullszaldós gazdálkodást folytathat, és a dolgozók felkészülhetnek arra, ha 2014 után a tevékenység megváltozik.
A K and H Bank a VÉRT korszerűsítési (retrofit) programjára nyújtott 7,2 milliárd forint hitele mögött állami garancia volt. Ezt a bank lehívta, így a csődegyezségben már a magyar állam képviseletében az adóhivatal vett részt.
A vezérigazgató a Vértesi Erőmű gazdaságos működésének alapjait firtató kérdésre azt válaszolta az MTI-nek, hogy a veszteségeket jelentős mértékben ellensúlyozza a szénfillér, a mérsékelt termelés, a biomasszával való áramtermelés kötelező átvételi rendszerben történő támogatása, valamint az, hogy az eddigiektől eltérően a VÉRT rendszerszintű szolgáltatást is végez a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartására. A VÉRT 850 gigawattóra termeléséből 240 gigawattóra a kötelező átvételi rendszerben a piaci árnál drágábban átvett villamos energia.
