Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A szakember szerint létezik olyan megoldása a helyzetnek, amelyben nagyobb hangsúlyt kap a magánbefektetői részvétel, ám az Európai Központi Bank, az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és végső soron Görögország számára is elfogadható forgatókönyv szerint történik. "A görög államcsőd nem szükségszerű, az szükséges hogy a magánszektor is részt vegyen a megoldásban" - fogalmazott az OECD első embere.
A közgazdász hangsúlyozta a strukturális reformokban és a privatizációs folyamatban történő előrelépés fontosságát. Szerinte, annak érdekében, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a változások hatásának érvényesüléséhez, megfontolandó a görög adósság lejárati idejének meghosszabbítása. "Időre van szükség, hogy a likviditási problémák ne váljanak fizetőképességi problémává; ehhez valamennyi állampapír lejárati idejét meg kell hosszabbítani, nem csak a három vagy öt évesekét, mivel az csak a problémák elnyújtását eredményezné" - mondta Gurría.
Az OECD főtitkára kiemelte: "ha az európai adófizetők segítenek Görögországnak, vagy bármilyen más államnak, akkor azt költségvetési támogatás útján kell tenniük, nem a hitelezőknek való fizetéssel". A Frankfurter Allgemeine Zeitung keddi számában közölt írásában Martin Blessing, a Commerzbank vezérigazgatója felszólította a bankszektort 30 százalékos, a görög állampapírokon való veszteség leírásának elfogadására.
A javaslatra reagálva Wolfgang Schäuble, német pénzügyminiszter úgy fogalmazott: ez csak egyike a javaslatoknak, amelyet üdvözölnek és, amely megfontolás alatt áll. A politikus az Európai Uniós pénzügyminiszterek brüsszeli találkozóját követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: nem lesz újabb görög mentőcsomag a szükséges magánbefektetői részvétel nélkül.
