Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Selmeczi Gabriella bejelentette, hogy a visszalépő tagok átlagosan 76 030 forint kifizetést kapnak, amiben benne van a tagdíj-kiegészítés is. A 3 020 778 tb -rendszerbe visszalépő tagból 2 450 960 ember kap reálhozamot, 569 818 volt tag azonban nemcsak kifizetésre nem számíthat, hanem sokaknak még csökkent is a befizetésük értéke. Nagyobb kár azonban nem érheti ezeket a tagokat sem, a kormány ugyanis vállalta, hogy az ő befizetéseiket kipótolja - fejtette ki a megbízott. "Tehát mondhatjuk azt, hogy 569 818 fő reálhozamát eltőzsdézték" - jelentette ki Selmeczi Gabriella.
A nyugdíjvédelmi megbízott szerint túlzóak voltak azok az előrejelzések, hogy a magánnyugdíjpénztárak több százezer forint értékben fognak kifizetni reálhozamot. "Ha őszinték akarunk lenni, akkor a magánnyugdíjpénztárak messze nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, nem úgy kezelték a rájuk bízott vagyont, ahogy azt a magán-nyugdíjpénztári tagok elvárták" - mondta.
Selmeczi Gabriella
MTI / Földi Imre
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) elkezdte a magánnyugdíjpénztárak működésének átvilágítását, helyszíni vizsgálatokra is sor kerül szeptemberben. A KEHI egyik kiemelt feladata az, hogy a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodását, illetve azokat a szerződéseket megvizsgálja, amelyeket vagyonkezelésre kötöttek - jelentette be.
| AZ MSZP REAKCIÓJA |
Selmeczi bejelentésére levélben reagált az MSZP is, Kormos Kata szóvivő szerint a kormány nem mond igazat. Szerinte a hozamok kifizetésének ténye is bizonyítja, hogy a magánnyugdíjpénztárak nem tőzsdézték el az emberek pénzét, és a ”félidőben hirdetett eredmény” nem a reális végelszámolást mutatja, ugyanis ezek hosszú távú befektetések voltak. "Értelemszerű, hogy az 1-2 éve belépett tagok befektetései még nem tudtak olyan mértékű reálhozamot produkálni, mint akik tíz éve tagjai voltak a rendszernek, és nem szabad elfeledni a 2008-as világot megrengető pénzügyi válságot, mely minden befektetési formánál veszteségeket eredményezett" - mondta Kormos. Az MSZP szerint a kormány nem a nyugdíjakat védte meg, hanem hosszútávon 3000 milliárd forintos hiányt okozott az államháztartásban, hiszen ezeket a nyugdíjakat a jövőben ki kell majd fizetni. |
Azokra a kérdésekre, amelyek azt firtatták, hogy azok közül, akik nem kapnak reálhozamot, hányan léptek be 2006 után - a válság kitörése előtt - a magánnyugdíjpénztárakba, azt válaszolta: a részletesebb adatok a következő hetekben érkeznek meg, az elemzéseket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) fogja elvégezni. Hozzátette: a pénztártagokat kevésbé érdekli, hogy az az év, amikor beléptek, éppen milyen év volt.
A kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert annak idején állítólag azért hozták létre, hogy ha valaki nyugdíjas lesz, akkor idős korában egy markáns kiegészítést kapjon ebből a rendszerből, idézte fel a megbízott. Most mindenki, aki majd megkapja a reálhozamát, elgondolkodhat azon, hogy a befizetett összeg és a reálhozam mennyit ér, nyújtott volna-e időskorára megfelelő biztonságot. Azon is el lehet gondolkodni civil állampolgárként, hogy 10 év alatt egy szimpla bankbetét lehet, hogy sokkal többet tudott volna hozni - mondta.
Arra az újságírói felvetésre, hogy négyszer annyian kapnak reálhozamot, mint ahányan nem, azt válaszolta: azt, akinek a befizetése eltűnik, és most nem részesül reálhozamban, nem vigasztalja, hogy a szomszédja kapott reálhozamot. A kérdést így feltenni nem helyes - jelentette ki.
