Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
A Magyar Szocialista Párt a cukorgyárak privatizációjáról szóló vizsgálóbizottság keddi ülése után közleményben tudatta, "sajnálattal vette tudomásul, hogy a kormánypártokat a cukorgyárak privatizációjának ügye éppúgy nem készteti cselekvésre, mint az egyre magasabbra szökő energia- és élelmiszerárak".
A cukorgyárak privatizációját vizsgáló parlamenti bizottság második ülésén sem tudta elfogadni a vizsgálati programját. "A kormányoldal szakmai vizsgálat helyett továbbra is a saját prekoncepcióihoz ragaszkodik, és az elhangzottak szerint nem kíván rögzített program mentén haladni. A cukorgyárak privatizációjának meghatározó része lezajlott az első kormányzati ciklusban, az MDF-kormány idején. Ezért különös, hogy Font Sándor fideszes társelnök, a vizsgálat kezdeményezője ezzel az időszakkal nem kívánt érdemben foglalkozni. Noha nincs a kormányoldalnak vizsgálati programja, abban egyetértett a Jobbikkal, hogy leszavazzák azt az MSZP-s előterjesztést, amely az egyedüli írásos javaslat volt a vizsgálat menetére és témaköreire vonatkozóan" - olvasható az MSZP közleményében.
Mint ismeretes, június végén hozta létre a bizottságot az Országgyűlés a cukorgyárak privatizációjának kivizsgálása érdekében. A fideszes Font Sándor, Ivanics Ferenc és Sebestyén László javaslatát 302 igen szavazattal, 46 ellenében fogadta el a Ház.
A vizsgálat tárgya lesz, hogy a cukoripar privatizációjakor milyen mulasztások történtek; hogy ki, mikor, és hogyan ellenőrizte az új tulajdonosok által vállalt kötelezettségek betartását, valamint hogy milyen felelősség terheli ez ügyben a korábbi - különösen az MSZP és SZDSZ alkotta - kormányokat, mennyiben szolgálta a magánosítás a hozzájuk köthető gazdasági érdekkörök céljait. Vizsgálják azt is, hogy az egyes üzemek értékesítéséből befolyt vételár miként aránylott azok piaci értékéhez, és mely okokra vezethető vissza, hogy az elidegenített üzemek jellemzően külföldi tulajdonba kerültek.
