Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Vultur Csaba, a holtankoljak.hu szerkesztője úgy véli, hogy szezonális hatások miatt további áremelkedés várható augusztus végéig, és addigra akár 420 forint is lehet egy liter benzin a drágább kutaknál. A szakember szerint a "lélektani határ" már a 350 forintos benzinárnál volt tavaly, amikor egyébként 12 százalékkal csökkent
a benzin, hattal pedig a gázolaj forgalma.
A Népszava megszólaltatja Hegedűs Miklóst, a GKI Gazdaságkutató Intézet ügyvezetőjét is, aki három okkal magyarázza az üzemanyagok folyamatos drágulását. Az árat elsősorban az nyomja fölfelé, hogy még mindig magasabb a kereslet, mint a kínálat. Ezt a nyár, vagyis a turistaszezon még inkább erősíti. Hegedűs Miklós szerint ezért nem kizárt, hogy Magyarországon eléri a 400 forintot a benzin átlagára.
A kereslet növekedése ellenére egyes országok, amelyek megtehetnék, nem növelik a termelést. A drágulás harmadik oka pedig az lehet Hegedűs Miklós szerint, hogy az alternatív üzemanyagok fejlesztése megakadt. A növényekből ugyanis gyakran sokkal többe kerül kinyerni az üzemanyagot, és egyelőre az sem biztos, hogy kevésbé környezetszennyezőek.
A lap összeállítást közöl az európai országokban érvényes üzemanyagárakról, amiből kiderül, hogy a 95-ös benzin Norvégiában a legdrágább, ott literenként 511 forint, míg a legolcsóbb Ukrajnában, ahol egy litert 246 forintért adnak.
