Mivel a bruttó hazai termék (GDP) egy százaléka került be évente a magánnyugdíjpénztárakba, így ha 1998-ban ezek nem jönnek létre, akkor mára nem 80, hanem csak 70 százalék lenne a magyar államháztartás GDP arányos adóssága - számolt Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten.

A kisebb adósságot alacsonyabb kamattal lehetett volna finanszírozni is - tette hozzá. Selmeczi Gabriella bejelentette, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálja - egyebek mellett - a pénztárak működési költségeit, vagyonkezelési díjait, és a vizsgálati jelentést a kormány a parlament elé terjeszti.

Selmeczi Gabriella

MTI / Földi Imre

Az eddigi vizsgálat kiterjedt arra, hogy mekkora lett volna a magánnyugdíjpénztárak vagyona a múlt év végén akkor, ha a befizetéseket 13 évig tisztán állampapírban tartják. Az eredmény: a tényleges 3160 milliárd forint helyett 700 milliárddal több, azaz 3860 milliárd forint lenne a vagyon. Egy átlagos pénztártagra vetítve - aki 13 év alatt 1,7 millió forintot fizetett be - a vagyon 2,3 millió forint helyett 2,5 milliót tenne ki - mondta Selmeczi Gabriella. A működési költségre 150 milliárd forintot fordítottak a pénztárak, szintén 13 év alatt, amit "horribilis összegnek" nevezett.

A nyugdíjvédelmi megbízott végül összegezte a 700 milliárd számított hozamkülönbözetet és a 150 milliárd forint működési költséget, és megjegyezte, hogy a 850 milliárd forint az éves GDP 3 százalékának felel meg. A 2010. évi zárszámadás adatait alapul véve a 850 milliárd forintból két évi nyugdíjat, öt évi gyest és gyedet, szintén két évi gyógyszertámogatást vagy öt havi nyugdíjat lehetne kifizetni - vélekedett Selmeczi.