A kamatkedvezmény ugyan adóköteles, de a személyi jövedelemadóról szóló törvény 72. §-a (4) bekezdésének f) pontja szerint nem kell a kamatkedvezmény miatt adót fizetni – többek között – az olyan lakáscélú munkáltatói kölcsön esetében, amelyet a munkáltató a munkavállalójának hitelintézet útján, annak igazolása alapján lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez felvett bankhitel visszafizetésére, törlesztésére nyújt. Feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét, illetve a megvalósult lakáskorszerűsítés a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott korszerűsítésnek felel meg.

A bonyolult törvényszöveg azt jelenti, hogy amennyiben a munkavállaló fennálló lakáscélú bankhitele az előző feltételeknek megfelel, a munkáltató megteheti, hogy akár a teljes tartozás kiegyenlítésére elegendő összegű kamatmentes kölcsönt ad, amelynek törlesztése nyilvánvalóan nem függ kamat- és árfolyamváltozástól, ezért a munkavállaló számára elviselhetőbb, kiszámíthatóbb részletekben történhet. Ezt a szabályt a devizaalapú lakáscélú hitelek kiváltására is alkalmazni lehet.

Arról, hogyan alkalmazható ez a gyakorlatban, az Adózónán olvashat többet.