A legrosszabbul a minimálbéreseket érinti a jövő évi kormányzati megszorító csomag. Ahhoz, hogy a minimálbérre bejelentettek nettó fizetése valóban ne csökkenjen, 93 ezer forintra kellene emelni a minimálbért. A minimálbér jelenlegi összege 78 ezer forint, a középfokú végzettségűeké 94 ezer forint.

Vagyis a kormányzatnak, ha azt akarja, hogy a minimálbéren dolgozók ne bukjanak az új adótörvényeken, a képzettség nélküliek minimáljövedelmét az érettségihez, illetve szakiskolai végzettséghez kapcsolódó ún. garantált bérminimum szintjére kellene feltornásznia.

Majd a vállalkozók megoldják

A közel 20 százalékos emelés általában is befolyásolná a munkajövedelmeket, nyomás alá helyezné a munkaadókat, és rontana a hazai munkaerőpiac versenyképességén. Ezzel az ügy ráadásul még mindig nem lenne megoldva, hiszen az adótörvények miatt a 140 ezer forint nettó bérig rosszabbul járnak a munkavállallók.

Cséfalvay Zoltán

Horváth Szabolcs

Cséfalvay Zoltán államtitkár az RTL Híradónak elismerte, hogy a minimálbér emelésének felvetése jogos az egykulcsos adó bevezetése miatt, és szerinte a vállalkozások a náluk maradó társasági adóból képesek is lesznek a munkabérek emelésére azok körében, akik az új adótörvények miatt rosszul járnának. Ezen túl pedig eddig legfeljebb a bérkommandóról lehetett hallani, mint ami munkába állva majd rákoppint a renitens munkaadók fejére, ha elmismásolnák a bérek megfelelő szintű emelését.

Ezzel a kormány a maga részéről láthatólag el is sasszézna a felelősség elől, pedig a fő ütőkártya Orbánék kezében van. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvény júliusi elfogadásával, valamint a Munka törvénykönyve módosításával a kormány ettől az évtől saját jogkörben, rendeletben határozhatja meg a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot.

Kísért a múlt

Orbánék óvatossága számos okból érthető: elég csak a megtépázott világgazdasági helyzetben a munkanélküliségi rátára vagy a cégek beruházási hajlandóságára tekinteni – egy jelentősebb minimálbér-emelés semmiképp sem segítene a foglalkoztatás növelésében.

Az is lehet, hogy tanultak saját példájukból. Az Orbán-kormány (még „polgári kabinetként”) négy év alatt megduplázta a minimálbért: ezen belül 2000-ben 25 ezer 500 forintról 40 ezerre, majd rá egy évvel később 50 ezerre emelte a legalacsonyabb teljes munkaidős munkajövedelem összegét. Ilyen gyors és ekkora mértékű emelésre azóta se volt példa – nem csoda, hogy többen kutatták is ezt a területet (Berki Erzsébet , 2003, Kertesi Gábor-Köllő János, 2004, Benedek Dóra, Pénzügyminisztérium, 2006).

A kutatások abban megegyeztek, hogy a minimálbér-emelés magasabbra tette a lécet, mint ahol a képzetlen magyar munkások termelékenységi szintje van. A cégek pedig azokat, akiknek a tudása nem érte el a bérszínvonalat, elbocsátották, és ezzel gyakorlatilag kiszorították nagy részüket  a munkaerőpiacról.  A minimálbér-emelés a legsúlyosabban a kis- és középvállalkozások munkarőadataira hatott. (Az 5-20 fős kisvállalkozások körében 3,5 százalékkal csökkent a foglalkoztatás.) Arról, hogy mennyire van ok-okozati összefüggés a bérköltségek emelkedése, illetve egyes hazai iparágak megszűnése és bizonyos területeken a bérgyártás továbbköltözése között, azért megoszlanak a vélemények. De nem lehet tagadni: mindenképp szerepet játszhattak a mnkahelyek tartós megszűnésében.

Orbán dilemmája

A hvg.hu által megkérdezett egyik közgazdász szakértő szerint meglepő lenne, ha Orbán a minimálbér emelése irányában indulna el. Inkább ezzel ellentétesek a jelzések. Ilyenek például a Munka törvénykönyvének a munkaadók számára kedvező módosításai, a közmunka minimálbér alatti ellentételezésének lehetősége, a munkaerő-kölcsönzés támogatása, a közfoglalkoztatottaknak a non-profit szervezetek részére történő kölcsönzése, vagy a tömeges munkaalkalmak teremtésének a célja nagy élőmunka igényű területeken (pl. építőipar).

APEH

Ezek egytől egyig mind azt sugallják, hogy Orbánék nem gondolkodnak a legrászorultabbak számára jövedelem-kiengedésen. Ehelyett úgy akarják a munkaerőpiacra visszahozni a munkanélkülieket, hogy csökkentik a segélyeket – ami megfelelő munkaalkalmak nélkül a még mélyebb nyomorba vezet.

Annak érdekében, hogy a versenyképességet ne csapja agyon a minimálbéremelés, helyi szinten pedig igazodjon a munkaerőpiac helyzetéhez, területileg differenciált minimálbért is javasoltak már magyar kutatók (Scharle Ágota, Váradi Balázs – Budapest Intézet), amit Szlovákiában ki is próbálnának. Noha egyes fideszes képviselők kedvezően nyilatkoztak a tevezetről, és Parragh Lászlónak, az Ipari- és Kereskedelmi Kamara elökének is tetszik, nem lehet tudni, hogy hasonlóban gondokodnak-e a Nemzeti Gazdasági Minisztériumban.

Ajándék, mellyel meglepem?

Az is elképzelhető persze, hogy megismétlődik a történelem, és két rossz év után a legrászorultabbak is kapnak választási ajándékot: a minimálbér nagyobb léptékű emelését. Noha ez eredetileg nem állhatott messze a kormányfő elképzeléseitől, a hvg.hu által megkérdezett kögazdászok szerint ez a szcenárió egyelőre nincs benne a magyar gazdaságban. Véleményük szerint egyből agyonütne egy esetleges kedvező munkaerő-piaci trendet, amenyiben a kkv-k végre elkezdenének foglalkoztatni. Az államadóssággát mindenesetre jó ürügynek tűnik arra, hogy ilyen lépéseket még választási évben se kelljen meglépni.

Ez viszont azt jelenti, hogy a minimálbéren vagy az alatt keresők, akik amúgy is a legkiszolgálatobbak a munkaerőpiacon, leginkább a nagy dérrel-dúrral beharangozott bérkommandóban bízhatnak. Ami a legszélesebb foglakoztatói körben (vagyis a néhány fős vállalkozásasok esetén) aligha lendül olyan intenzitással akcióba – hiszen az túl költséges lenne egy munkahelyre leosztva.