Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A pénzügyminiszter szerint a csatlakozás a valutaunióhoz történelmi jelentőségű döntés volt, amin nem lehet változtatni. "Görögország az euróövezet tagja, és az is marad örökre" – fogalmazott Evangélosz Venizelosz.
Mint mondta: a kormány "nem kockáztatja az ország sorsát, és mindent megtesz" a válság leküzdéséért. Szükség van a nemzetközi hitelezők segítségére is. A trojka nélkül pénzügyileg már összeomlott volna az ország – mondta a miniszter.
A trojka az Európai Unió (EU), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hármasa, amely összeállította a 110 milliárd eurós első görög mentőprogramot.
Evangelosz Venizelosz
AP
A hitel soron következő, 8 milliárd eurós részletének folyósítása hetek óta késik. A hitelezők további reformokat várnak a görög vezetőktől, de már csak októberig van elég forrás a fizetési kötelezettségek teljesítéséhez. Elemzők arra számítanak, hogy a szerdai kormányülésen egyebek között több tízezres elbocsátásokról és adóemelésekről döntenek. Görög sajtójelentések szerint elsősorban az várható, hogy előbbre hozzák az állami-közigazgatási szférában ütemezett leépítést, fizetés- és nyugdíjcsökkentést, újabb elemekkel egészítik ki a jövedelemadó emelését és a vagyonadó bevezetését tartalmazó, korábban összeállított adóügyi csomagot.
Drámai hangvételű beszédében Evangélosz Venizelosz hangsúlyozta: a pénzügyi piacok "zsarolják" Görögországot, kibírhatatlan szintekre tornászták fel a finanszírozási költségeket, az uniós vezetők pedig nem a kellő hatékonysággal végzik a munkájukat. Az EU mint "intézményes rendszer, amely egy spekulációnak kitett közös valutát tart fenn, nem képes kezelni a válságot a szükséges határozottsággal és gyorsasággal" – mondta a miniszter.
"Nem ismertük fel teljes egészében a veszélyt, amely azzal fenyeget, hogy leáll a rendszer és a nemzetgazdaság működése is leállhat" – mondta a görög pénzügyminiszter. Hangsúlyozta: hazája számára megalázó, hogy kölcsönt kell igényelni és nemzetközi felügyelet alá kell vetni magát, mindezt azonban szükséges megtenni, hogy elkerülje a még nagyobb bajokat.
"Amikor az ember kölcsönkér, akkor méltányolnia kell a hitelező igényeit. Nemigen lehet alkudozni, és természetesen az a fél az erősebb, aki a pénzt adja, és nem az, aki kapja" – mondta a pénzügyminiszter.
A 11 milliós Görögország adóssága meghaladja a 300 milliárd eurót, ami a GDP 165 százalékánál is nagyobb teher.
