Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az átmeneti kormány egyik vezető tisztségviselője hétfőn Bengáziban sajtóértekezleten azt mondta, hogy biztonsági okokból nem közölhet pontos adatokat az olajtermelésről, mivel az olajipari létesítmények támadás célpontjai. Hozzátette azonban, hogy az olajtermelés egy-másfél év múlva éri el a normális szintet.
A líbiai állami olajvállalat (NOC) egyik tisztségviselője a múlt hónapban azt mondta, hogy az ország olajtermelése októberben eléri a napi 500 ezer hordót, ami közel harmada a népfelkelés kezdete előttinek. Az OPEC-tag Líbiában a februárban kezdődött népfelkelés előtt napi mintegy 1,6 millió hordó kőolajat termeltek.
Az idei év elejéig Líbia a világ 17. legnagyobb olajtermelője volt, Afrikában pedig a harmadik legjelentősebb. Líbia rendelkezik az afrikai kontinens legnagyobb olajkészletével. Líbia olajtermelésének 85 százalékát Európába exportálta. Líbia olajtermelése a világ olajfogyasztásának két százaléka volt, de a háború miatt a termelés napi kevesebb mint 100 ezer hordóra esett vissza, az export pedig teljesen leállt.
AP
Líbiában a legnagyobb külföldi energiaipari vállalat az olasz ENI, amely már az 50-es évek óta jelen van. Az ENI tavalyi líbiai átlagos napi termelése 270 ezer hordó olajegyenérték (boe) volt. Az olajtermelésre vonatkozó szerződése 2042-ig szól. Paolo Scaroni, az ENI vezérigazgatója hétfőn jelentette be, hogy októberben újraindítják a gázszállítást az észak-afrikai országból.
