Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Idén leginkább az akác tűnt ki, nem is elsősorban kiugró mennyiségével, hanem jó minőségével. A két másik fő mézelő növény, a repce és a napraforgó viszont cserbenhagyta a méheket és a méhészeket – mondta Bíró Péter a Heves megyei online lapnak, a heol.hu-nak. Utóbbi kettő esetében csupán gyenge termésről lehet beszélni. Igaz, az erdők-mezők növényeiből – zsálya, bükköny – származó vegyes virágméz különösen jó minőségű lett. Ám ebből csak kis mennyiségben, választékbővítésként állítanak elő a helyi méhészek, hiszen nem mindenkinek éri meg az egy-két kilónyit kipergetni.
A méhész a lapnak elmondta, az elmúlt két hónap aszályos időjárása, a kevés virágpor már a téli felkészülést, a telelést, a következő szezonkezdést nehezíti meg. Így nagyobb gondot kell fordítani az áttelelő állomány felkészítésére.
A katasztrofális tavalyi szezon után idén több lett ugyan a méztermés, ám az árak esése követte a piaci folyamatokat: az idei évre hiába kapaszkodtak magasra az árak, a szűkös múlt évi méztermés miatt kimerültek a készletek és a termelők sem tudtak élni a lehetőséggel, hogy tisztességes pénzt kapjanak a munkájuk gyümölcséért.
2011 tavaszán az érvényes nagykereskedelmi mézárak alapján az akácfajta-mézért 1300, a vegyes virágmézért 750 forintot kértek kilónként a termelők, most azonban a jó termés miatt ugyanezen árak 800, illetve 600 forint körül mozognak kilónként. Tehát közel 30 százalékos zuhanásról tanúskodnak a számok. "Kenyeret kell venniük az embereknek, de mézet nem feltétlenül. Sokaknak eleve nem is jut erre" – fogalmazott Bíró Péter. Heves megyében 617 méhészt tartanak nyilván.
