Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A dokumentum az atomenergia és a lignit után harmadik helyre sorolta az alternatív forrásokat – jegyezte meg. Hangsúlyozta, hogy "a 21. században egy kormánynak nem ilyenfajta prioritásokat célszerű kijelölni, ha hosszú távú energiastratégiákban gondolkodik".
Az LMP "régi vesszőparipájaként" említette "az atomenergiával kapcsolatos visszaélések felderítését" és e kockázatos energiatermelési mód visszaszorítását. Hozzátette: a paksi atomerőművel kapcsolatban több per is folyik amiatt, mert a hatóságok nem adnak ki olyan adatokat, amelyek "minden magyar állampolgárra tartoznának".
Márpedig – tette hozzá – az üzemidő-hosszabbításnak, mind a további blokkok létesítésének kritériuma volna, hogy az állampolgárok láthassák, mire készül. Megjegyezte: a számos alternatív energiahordozóban bővelkedő Magyarországon "egyáltalán nem szükséges".
Filep István
Pogány Anikó, az LMP országgyűlési képviselőcsoportjának klímaenergetikai szakértője szerint "a két új blokk egyáltalán nem szükséges, bűn felvetni a gondolatát is"; a bővítés 3000 milliárd forintos költsége az éves nemzeti jövedelem egytizede, több, mint az éves árbevétel, "vagy annyi, mint öt 4-es metró".
Ráadásul "a balesetek mutatnak rá, hogy nincsen biztonságos atomenergia". Eközben a kormányzat úgy engedne teret a szénerőműveknek, hogy az atomenergia mellett épp a széndioxid-kibocsátás csökkentésével érvel – tette hozzá a szakértő.
