Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A jövő évi költségvetés arról szól, hogy az álmodozások korának vége, és bármi is ennek az oka, reagálni kell a helyzetre - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csaba László közgazdász. Az egyetemi tanár szerint alapvető irányváltást jelent a jövő évi büdzsé, arról van szó, hogy másfelé kell indulni.
A Fidesz-KDNP a választási programjában dinamikus növekedést vélt kialakulni, és mindez a kormány megalakulásakor látható is volt, vagyis volt alap a bizakodásra. Az EU a görög válság miatt nem engedte a magyar gazdaságot olyan pályára, ahol a nagy szerkezeti reformokat megalapozó nagyobb deficitet is előirányozhatták volna, de így is a fellendülés folytatódására számítottak - fejtette ki.
A közgazdász hangsúlyozta: többen a belpiac élénkítését szorgalmazták, de erre az volt a válasz, hogy előbb lendületbe hozzák a gazdaságot, és gyors növekedésre lehet számítani. A Széll Kálmán-terv és a konvergenciaprogram is két változatban készült, a konzervatív verzió a 3 százalékot lassan elérő növekedést, a derűlátó pedig 5,2-5,4 százalékos növekedési pályát tartalmazott - tette hozzá Csaba László, aki szerint a realista változat a szakma és a külföld mormogásának hatására került be.
A szeptemberi kormányzati bejelentések és a jövő évi költségvetés alapján egyértelmű, hogy többet ezt a növekedési változatot nem veszik komolyan, és a korábbinál is konzervatívabb verziót készítettek - emelte ki. Az egyetemi tanár közölte: az idei évben a növekedés várhatóan nem éri el az 1,5 százalékot, és jövőre legfeljebb ekkora lehet a növekedés.
Csaba László hangsúlyozta: három év együttesen sem fog akkora növekedést felmutatni, mint amekkora visszaesés volt 2009-ben.
