Iveta Radicová szlovák kormányfő az eurós pénzügyi mentőcsomag (EFSF) feltőkésítéséről szóló szavazást összekötötte a kormánya sorsával: a ma délelőtti, kormánypártok vezetőivel történt tanácskozás után bejelentette, hogy a csomagról szóló parlamenti döntés egyúttal bizalmi szavazás is lesz a kormánnyal szemben. A kabinet erre utóbb áldását adta

Az euróvédő csomag megítélése a kormánypártok soraiban rendkívül eltérő. Maga Radicová sem helyesli, hogy a bajba jutott euróövezeti államok adósságát úgy finanszírozzák, hogy más, sok tekintetben kevésbé fejlett, viszont szigorú költségvetési politikát folytató térségbeli országok növeljék adósságukat.

Az viszont Szlovákiának nem érdeke, hogy az EFSF bukása miatt nemzetközileg elszigetelődjék. A csomagot 440 milliárdról 770 milliárd euróra tőkésítenék fel, amelyre olyan ütemezésben lenne szükség, ahogy a fizetésképtelen vagy finanszírozási nehézséggel küszködő államok igénylik.

Már csak Szlovákia aláírása hiányzik

Miután Málta is ratifikálta az euróövezeti pénzügyi mentőcsomag bővítését, a 17 eurótag közül Szlovákia az utolsó, amelynek ezt meg kell tennie. Csak ezt követően léphet életbe az alap bővítéséről szóló jogszabály. A Richard Sulik vezette Szabadság és Szolidaritás Párt (SaS) szerint Szlovákiának külön feltételhez kellene kötnie az aláírást: ilyen lenne, hogy Szlovákia kimondja, nem csatlakozik az EFSF-et 2013-ban felváltó állandó stabilizációs mechanizmushoz (ESM), amely a tagországoktól nemcsak garanciavállalást vár el, hanem bizonyos nagyságú tőke befizetését is.

Ezen kívül a SaS azt a nemzeti vétóintézményt is fenntartaná Szlovákiának, hogy minden egyes mentőakció előtt megkérdezhessék a parlamentet, hogy támogatják-e az alapból az eladósodott ország megsegítését. Sulik egyébként a hvg.hu-nak adott interjúban azt mondta, hogy Görögország rendezett csődjét szeretnék a folyamatos támogatás helyett. Radicová előzetesen azt mondta, hogy Európa számára ezek a feltételek egészen biztosan elfogadhatatlanok.

Ficóék: inkább új választás

Szlovákián az elmúlt hetekben óriási volt a nyomás, hogy melléálljon az eurósánc erősítésének. Az ellenzéki szociáldemokrata párt, a Smer hajlandó lenne támogatni az EFSF bővítését, mondta a hvg.hu-nak Öllös László politológus, a Forum Kisebbségkutató Intézet elnöke, de Robert Ficóék igazából előrehozott választásokat szeretnének, akkora az előnyük a közvélemény-kutatóknál.

Ahhoz, hogy a kormány ne bukjon meg, minimum 76 támogató szavazat szükséges. Délután három óra tájban csak azt lehet tudni, hogy a Reuters értesülése szerint a SaS távol marad a szavazástól, ami a kormány sorsát megpecsételheti. Távol marad majd az Egyszerű Emberek négy képviselője is. Az ellenzéki Smer pedig már koirábban jelezte, hogy tartózkodni fog a voksolásnál.

Ugyan Radicová egy háttérmegállapodással a kezében holnap megismételtetheti a bizalmi szavazást a kormánya ellen, de valószínűbb, hogy a kormányzó pártoknak, majd esetleg az ellenzéknek kell megszerveznie a szükséges támogatást egy jelölt mellé. Ha nincs ilyen, akkor a köztársasági elnöknek ki kell írnia az előrehozott választásokat.

B-terv

Az eurokraták általában elég kreatívak, amikor egy tagállami „nem” ellenére kell valamit keresztülvinni. Amikor az ír népszavazáson a lisszaboni szerződést elsőre megbuktatta, a referendumot megismételtették. Most az a valószínűbb forgatókönyv, hogy az EFSF feltőkésítését megpróbálják Szlovákia nélkül is továbbcsinálni. Szlovákia kevesebb mint egy százalékát adja a csomagnak (ez így is 7,7 milliárd euró hozzájárulás). Barroso szerint ezt az összeget nem lehet az alapból lefelejteni, már csak azért sem, mert az EFSF-ben részt vevő országok között vannak olyanok, melyek maguk sem hitelképesek – és ez eleve csökkenti a 770 milliárd eurós keretet.

Jose Manuel Barroso

AP

Az Európai Bizottság elnöke a héten már többször megismételte: minden nem euróövezeti tagállam segítségét is várja, amely csak megengedheti magának, hogy segítsen. Hangsúlyozta: az euró Európában mindenkinek fontos.

Valódi megoldást az euró problémájára valószínűleg az EFSF bővítése sem tudna hozni. Ellenben megoldaná a ratifikálással kapcsolatos nehézségeket, ha az EU az euróválság ügyében valami igazán nagyot dobna.

Adósságelengedés

Jean-Claude Juncker, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője tegnap este az ORF osztrák televíziónak nyilatkozva először ismerte el a döntéshozók közül, hogy Görögország adósságának átütemezésén gondolkodnak, melynek mértéke a teljes összeg hatvan százalékát is meghaladhatja. (Eszerint legalább ennyit nyelnének le a hitelező bankok, illetve intézményi befektetők.) Ez akkora összeg, hogy ehhez már az európai bankrendszer feltőkésítése szükséges, hogy ne okozzon európai pénzügyi sokkot.

Az EU-csúcs eltolása feltehetőleg azzal van kapcsolatban, hogy addig ezt a nagy dobást meg kéne szülni. Mivel ma már máshonnan a világból nem várható igazán más fontos, pénzügyi vonatkozású hír, a piacok lélegzetvisszafojtva a szavazásra várnak, melyre öt körül kerül sor – ha semmi nem jön közbe.