„Ne a szegény Szlovákiával fizettessék meg a gazdag görögök számláját”
A vezető európai politikusok súlyosan tévednek, ha azt gondolják, hogy az euró védelmére létrehozott pénzügyi alap (EFSF) feltőkésítése stabilizálja az eurót és az uniót – mondta a hvg.hu-nak Richard Sulík, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) nevű liberális kormánypárt alapítója, a szlovák parlament elnöke egy nappal a pénzügyi alap bővítéséről szóló törvényhozási szavazás előtt.
hvg.hu: Elnök úr, mekkora a valószínűsége, hogy hamarosan már nem is szólíthatom így? A jelek arra utalnak, hogy bukik a kormányuk - tulajdonképpen ön miatt.
Richard Sulík: Nyilván arra gondol, hogy nálunk azért bukik meg a koalíciós kormány, mert három tagja helyesli, az én pártom viszont határozottan ellenzi az európai pénzügyi mentőalap drámai feltőkésítésének tervét. Ajánlom, ne menjünk elébe a holnapra tervezett parlamenti szavazásnak, inkább várjuk ki az eredményét. Nem lehet kizárni, hogy kompromisszum fog születni, bár e tekintetben nem vagyok túl optimista.
hvg.hu : De ez nem egy törvény a sok közül. Ezen a voksoláson Európa jövője múlhat. Ha nem emelik meg drasztikusan a pénzügyi stabilitás védelmére létrehozott alap nagyságát, akkor összeomlik Görögország, ami könnyen maga alá temetheti az eurót is. Az euró bukása Európa bukásával egyenértékű. Ezt akarja ön?
R. S.: Ne haragudjon, de úgy beszél, mintha a leckét mondaná fel. Azt a leckét, amit nem gazdasági szakemberek, hanem politikusok írtak. Az európai politikusok többsége kizárólag az itt és most problémáját akarja tűzoltással megoldani, miközben a szomorú valóság az, hogy maga a mentőöv az, ami veszélyezteti az eurót, ha úgy tetszik, magát az uniót. Egyébként pedig mélységesen antidemokratikus ez a projekt, megvalósítása gúnyt űz az uniós alapelvekből.
hvg.hu: Ezt hogy érti?
R. S.: Ha a parlamentet, a Szlovák Nemzeti Tanácsot rákényszerítik - mert erről van szó -, hogy megszavazza az EFSF bővítését, az azzal jár, hogy egy szuverén ország, mint Szlovákia, egy távoli, összeurópai testületnek engedi át olyan pénzösszegek, részben saját polgárai adóiból származó bevételek feletti ellenőrzés jogát, melyek nagysága messze meghaladja Szlovákia éves költségvetését. Tehát egy önálló ország parlamentje, amely éppenséggel a nemzeti költségvetés feletti őrködést kapta feladatául, a demokratikusan kezébe helyezett kötelességét a nép megkérdezése nélkül kénytelen felmondani, és mandátumát átruházni egy külföldi országok delegáltjaiból felálló testületnek. Egy olyannak, amelyet nem nép vagy nemzet választott. Ez a legfőbb uniós alapérték, a demokrácia megcsúfolása. Minden demokratikus országban ez alkotmányellenesnek számít. (Az EFSF-ről, az alkotmányossági megítéléséről, valamint Szlovákia szuverenitásának kérdéséről lásd keretes írásunkat - szerk.)
hvg.hu : Én mégis azt gondolom, hogy Európában olyan helyzet alakult ki, amely széthulláshoz, káoszhoz és - ismerve a történelmet - akár még háborúhoz is vezethet. Ezt minden áron meg kell akadályozni!
Richard Sulík (43 éves), közgazdász, Németországban nőtt fel, a rendszerváltás után hazatelepült, és saját céget vezetett. 2003-tól Ivan Miklos pénzügyminiszter tanácsadója. Sulík ötletének tartják a szlovák gazdasági csodát megalapozó 19 százalékos egységes adó bevezetését 2004-ben. 2009 elején alapította a Szabadság és Szolidaritás nevű liberális pártot, amely 2010-ben 22 mandátumot szerzett a szlovák parlamentben, és ezzel a harmadik legerősebb frakció lett.
R. S.: Ezzel egyetértek. De szakmai meggyőződésem, hogy Európa épp azzal megy a falnak, hogy nem engedi Görögországot csődbe jutni. Ez az „euróernyő” olyanokkal fizetteti meg a görögök számláját, akik hallatlan áldozatokat hoztak már eddig is. Azért említem a szlovákiai adófizetőket, mert a nemzeti össztermékhez viszonyítva nekünk kellene a legtöbbet befizetni az EFSF feltőkésítéséhez. Mi járuljunk hozzá egy olyan ország állítólagos megmentéséhez, ahol háromszor akkora a nyugdíj, mint Szlovákiában? Mi, akik az elmúlt években vállaltuk, hogy radiálisan csökkentjük az állami kiadásainkat, és ezért nem emelkedett az életszínvonal, ugyanakkor gazdaságunk a világ egyik legversenyképesebb gazdaságává vált? Abszurdum, amit kívánnak tőlünk. Ez nem kevesebb, mint hogy vegyünk fel új kölcsönöket, mert csak új hitelekből tudnánk finanszírozni a ránk eső részt. De mi adósodjunk el újra, és gyengítsük nemzetközi hitelminősítésünket, csak azért, hogy egy totálisan eladósodott országnak ne kelljen csődöt jelentenie?
hvg.hu: Ebből akár azt a következtetést is levonhatnánk, hogy Szlovákiának ön szerint ki kellene lépnie az euróövezetből.
R. S.: Dehogyis. Az euró ragyogó projekt. Az eurót nem én, hanem az sodorja veszélybe, ha nem szorítják a görögöket egészen radikális kiadáscsökkentésre, ami természetesen életszínvonal-zuhanást is jelent. Valamint, ha nem kényszerítik ki, hogy Görögország hivatalosan is bejelentse a pénzügyi csődöt. Ezzel párhuzamosan minden hitelezőnek bele kell nyugodnia, beleértve a külföldi bankokat, kormányokat, intézményeket, hogy elveszítették az odaadott pénzük 50-70 százalékát.
hvg.hu: Ha a hitelezők ennyit buknak, akkor semmi sem menti meg Európát attól, hogy a következményei megrengessék az európai bankrendszert, és egész Európára mély recesszió jöjjön. A többi, adósságcsapdában ülő dél-európai ország bedőléséről nem is beszélve.
R. S.: De mi történne az euró megmentését célzó pénzügyi alap bővítése nyomán? A görögök, ahogy ezt tették az első és második pénzügyi csomag után, vígan folytatnák költekező életmódjukat: másfél éve szónokolnak a takarékosságról, de még hozzá sem nyúltak a hatalmas köztisztviselő-állományukhoz. Hitelt piaci alapon senki sem nyújt nekik, de az alap pénzéhez minden további nélkül hozzáférnének. A recessziónak egyébként semmi köze ahhoz, hogy van-e EFSF-bővítés vagy nincs - a gazdasági visszaesés így is, úgy is bekövetkezik. Egyszerűen azért, mert Európa túlköltekezte magát, erején felül élt. Ennek vége. Az államok nem gyárthatnak újabb adósságokat, a közkiadásokat mindenütt csökkenteni fogják, és ez visszafogja a fogyasztást, következésképp a termelést. Erre kell felkészülnünk, ezért nem engedhetjük meg, hogy Görögország mentése érdekében adósságba sodorjuk magunkat. A pénzt másra, beruházási programokra, munkanélküli-ellátásra kell tartalékolnunk.
hvg.hu: Az egykulcsos adó bevezetése Szlovákia nevezetes gazdasági intézkedése volt, amit aztán több ország is megpróbált másolni. Ezt annak idején önhöz kötötték. Az Orbán-kormány tavaly vezette be, ami nagy lyukat ütött a költségvetésen, és egyáltalán nem élénkítette a fogyasztást.
R. S.: Az egykulcsos adó nálunk sokkal több jót hozott, mint hátrányt. Az időzítés persze fontos tényező. Egy felfelé ívelő időszakban sokkal erősebb a létjogosultsága a bevezetésének, mint akkor, amikor válságosra látszanak fordulni az idők. Mi jól időzítettünk. Az egykulcsos adó eleve liberalizált, állami beavatkozásoktól megtisztított üzleti környezetben tudja csak kifejteni áldásos hatásait. Ugyanakkor elveszti jelentőségét, sőt árthat, ha közben államosítások zajlanak a gazdaságban vagy az intézményrendszerben. Ebben az esetben a befektetők a bizonytalanságot érzékelik. Mi azon vagyunk, hogy Szlovákiában folytatódjék a liberalizáció, a közigazgatást, az önkormányzati rendszert nem központosítani, hanem decentralizálnunk kell, a gazdaság ugyanis ilyen környezetben tud élénkülni. (Szlovákiában 2004-ben egységes, 19 százalékos adókulcsot vezettek be a személyi jövedelemadó, a társasági és a forgalmi adó területén, a 14 százalékos kedvezményes áfakulcsot megszüntették, ahogy valamennyi adóprivilégiumot. Az alacsonyabb jövedelműeket az szja-adóalap adómentes részének növelésével kárpótolták, a magasabb jövedelműeknek pedig az alcsonyabb adókulcs miatt maradt több pénz a zsebükben. Az egységes áfakulcs emelte az alapvető élemiszerek és gyógyszerek árát, ami miatt bizonyos termékek körében a fogyasztás visszaesett. Az szja-bevétel viszont csökkent, amit alapvetően a szlovák gazdasági növekedés beindulásával kötnek össze - a szerk.)
hvg.hu: Visszakanyarodnék végül a kiindulóponthoz: mi történik Szlovákiában a holnapi parlamenti szavazáson?
R. S.: Meg kell várnunk a holnapot, még minden nyitott. Pártom benyújtott egy kompromisszumos javaslatot, amivel azonban nem arattunk túl nagy sikert. Eszerint a parlamenti többség a mi támogatásunkkal is megszavazhatná az EFSF bővítését, de Szlovákia fenntartaná önállóságát a projektben. A szlovák parlamentnek beleszólási, sőt, vétójoga lenne minden olyan tranzakcióba, ami az EFSF-en keresztül egy-egy euróövezetbeli tagállam mentését szolgálja. Esetről esetre vizsgálnánk meg, hogy az adott akcióhoz csatlakozik-e Szlovákia vagy sem. Ezt ajánlottuk, de a felvetésünket egyelőre nem nagyon támogatják.
| Hogyan véd az euróvédernyő (EFSF)? |
Az EFSF egy olyan részvénytársaság formájában működő pénzügyi alap, amit az euróövezeti országok hoztak létre 2010 nyarán a pénzügyi zavarba került tagországok megsegítésére. Az eredeti elképzelés lényege az volt, hogy válsághelyzetben az EFSF 440 milliárd euró értékhatárig hitelt vehet fel úgy, hogy kötvényt bocsát ki, melyet a tagállamok a megállapított arányok szerint egyenként garantálnak. Az EFSF személyre szabottan ajánlja tovább a hitelt a sérülékeny tagországnak, amely a tőkepiacon nem vagy csak nagyon rossz feltételek mellett lenne hitelképes. Mivel már az alapítás időpontjában (ekkor még Észtország nem volt övezeti tag) a 16 tagországból csak 6 volt a lehető legjobb hitelminősítésű, ezért, hogy az EFSF az AAA-besorolást megkapja, a megállapodás előírta, hogy a hiteleket 120 százalékon kell biztosítani. Mivel később kiderült, hogy ez is kevés az AAA-besoroláshoz, és több tagország sem tud beszállni, mert maga is hitelre szorul, az EFSF keretét egy idén júliusi rendkívüli csúcstalálkozón 440 milliárdról felemelték 780 milliárdra. Annak érdekében, hogy a pénzügyi ellenőrzés ne kerüljön ki teljesen a tagországok kezéből, az EFSF-et irányító igazgatóságba minden résztvevő ország egy-egy tagot delegál: bármilyen pénzügyi segítséghez pedig eleve ennek a testületnek az egyhangú támogatása szükséges. Azt, hogy milyen feltételek mellett kapják meg a rászoruló országok a hitelt (például, hogy milyen intézkedéseket kell meghozniuk), az Európai Bizottság dolgozza ki. Nem áll meg tehát, hogy Szlovákiának nincs semmilyen ráhatása arra, hogy kaphasson-e egy övezeti tag hitelt az EFSF-től és hogy az Európai Bizottság nem támaszt feltételeket például Görögországnak. Ami pedig Szlovákia részvállalásának mértékét illeti, az ország 2012-es költségvetési tervezete 15,27 milliárd euróval számol (4,4 százalékos deficit mellett), a megemelt hitelkeret mellett Szlovákiának 7,727 milliárd euró értékig kellene garanciát vállalnia, ami a keret nagyjából egy százaléka - persze, így is sok pénz. Ami az EFSF alkotmányosságát illeti: a német Alkotmánybíróság ebben a tárgykörben elutasította az alkotmányellenesség megállapítását, ugyanakkor leszögezte: a jövőben a német Bundestag költségvetési bizottságának minden pénzügyi segítségnyújtás alkalmával előzetesen rá kell bólintania a tervre. A sajtóban egyébként az jelent meg, hogy Szlovákia rábólint az EFSF-re, de nem fizet be Görögország megmentésére - ezzel tovább emelve a kimaradók (Görögország, Írország, Portugália) számát. |
Zentai Péter
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
