A Központi Statisztikai Hivatal kedden azt közölte, hogy szeptemberben 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak és 3,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a következő hónapokban ellentétes hatások érik a fogyasztói árakat. A belső kereslet hiánya továbbra is enyhítheti az inflációt, az élelmiszerárak növekedési üteme pedig a tavaly év végi magas bázis miatt jelentősen mérséklődni fog. Ezzel szemben a gázár-kompenzáció megszűnése, a népegészségügyi termékadó (chipsadó) bevezetése, valamint a jövedéki adók emelése felfelé hatnak az inflációra.

Az elemző becslése szerint ezért az év végéig 3,6-3,8 százalék között ingadozhat az infláció, az éves átlag 3,8 százalék lehet. Hozzátette: a jövő év elején jelentős emelkedést okoz az áfa felső kulcsának emelése, bár feltehetően nem kerül teljesen át a fogyasztói árindexbe. Így 2012 elején 5 százalék közelébe ugorhat az infláció, azonban az év során fokozatosan enyhülhet, így a jövő évi átlagos infláció 4,4 százalék lehet. Ezen hatások kiesésével 2013 elején elérhetővé válhat a 3 százalékos inflációs cél elérése, akár tartósan 3 százalék alatt maradhat az infláció. Ennek ellenére az MNB továbbra sem csökkentheti az alapkamatot, elsősorban a pénzügyi stabilitási kockázatok miatt, másodsorban amiatt, hogy megvárja a jövő évi adóemelések esetleges másodkörös hatását az inflációs várakozások alakulásában.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője úgy fogalmazott, a termékkörök árváltozásának iránya a várakozásainak megfelelően alakult, ám a mértékek kedvezőbbek voltak. Példaként elmondta, hogy a ruházkodási cikkek árai nem nőttek annyira, az élelmiszereké pedig jobban csökkent.

A JP Morgan londoni elemzői azt jósolták, hogy amíg a forint gyengeségéből eredő átszűrődés "nem válik evidenssé" az inflációs adatokban, addig az MNB nem érzi szükségesnek a kamatemelést. A 4cast elemzői szerint azonban a továbbiakban a jövedéki adók és az áfa emelése lesz a fő meghatározója az inflációs pályának, és e két tényezőre most már rá fog rakódni a forint gyengeségéből eredő, felfelé ható nyomás is.

Ennek alapján az elemzőház 2012 egészében akár 5 százalékos átlagos inflációt sem tart kizártnak Magyarországon. Tekintettel ugyanakkor a változatlanul gyenge gazdasági növekedésre, és arra, hogy a költségvetési szigorítások továbbra is nyomást gyakorolnak a hazai keresletre, az MNB "nyugodtan levonhatja azt a következtetést", hogy ezeknek a kiugrásoknak nem lesznek másodlagos inflációs hatásai. Aggodalomforrás viszont az a kockázat, hogy az inflációs sokkok hatása megjelenik az inflációs várakozásokban, és a monetáris tanácsnak ezt a tényezőt szoros figyelemmel kell követnie – hangsúlyozták a 4cast elemzői.