A következő években a rehabilitálhatónak tartott 220 ezer fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberből 195 ezret szeretnének visszajuttatni a munkaerőpiacra az MTI által a napokban közzétett fideszes feljegyzés szerint. Miután nem kormányzati dokumentumról, pláne nem jogszabálytervezetről van szó, a Széll Kálmán-tervben leírt rokkantellátással kapcsolatos megtakarítások aligha kivitelezhetőek a megadott határidőn belül. (A háttérjogszabályok kidolgozásának eredeti határideje július volt.)

A hvg.hu korábban beszámolt arról, hogy a Széll Kálmán-tervben elrendelt rendkívüli felülvizsgálatokat leállították, illetve hogy a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban nem is jelenik meg a rendszer átalakításából származó éven belüli 88 milliárdos megtakarítás. Most ezt erősítették meg azok a válaszok is, amiket a hvg.hu által feltett kérdésekre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) eljuttatott hozzánk. Ebben a tárca felhívja a figyelmünket, hogy még nincs kormánydöntés a Széll Kálmán-tervben szereplő rokkantsági felülvizsgálatok pontos részleteiről, melyek a rendszer átalakításának alapját jelentenék.

Aki A-t mond

Az MTI által megszerzett kormánypárti jegyzet egyébként arról szól, hogy hogyan alakulna át a rokkantnyugdíjasok rokkantság fok szerinti besorolása. Azokat, akik valamilyen munka elvégzésére képesek, ezentúl a rendszer ugyanis jobban differenciálná. Az eddigi első két kategória megmaradna: akik ide tartoznak, azok egyáltalán nem képesek vagy csak segítséggel önellátásra, tehát nem terelhetők vissza a munkaerőpiacra. Az eddigi harmadik kategóriát azonban több váltaná fel.

Munkaképesség megállapításához használt gép tesztelése

Horváth Szabolcs

A rehabilitálásra esélyesek 2012-től az újonnan kialakítandó A, B és C kategóriába kerülnének (az alkalmatlanok lennének a D – a régi II. – kategória és az E – a régi I. – kategória.). Az A kategóriába kerülnének azok, akik legalább 60 százalék vagy annál magasabb munkaképességgel, a B kategóriába, akik 50 és 60 százalék közötti, a C kategóriába pedig, akik 30 és 50 százalék közötti munkaképességgel rendelkeznek.

Az, hogy az egyes kategóriákba tartozók milyen munkára lehetnek alkalmasak, természetesen attól is függ, hogy értelmi vagy mozgássérültekről van szó, és mit tesz lehetővé a fogyatékosságuk.

Alkalmassági vizsga

A hvg.hu korábban beszámolt arról is, hogy a munkaképességet mérő munkaszimulátor nem igazán vált be: az egyetlen gép túlzottan lassan dolgozott, és augusztusban az 1500 felülvizsgálatból mindössze tíz esetben javasolta a rehabilitációt. A gépi vizsgálatok leálltak, és egy szakemberekből álló stáb vette át a munkát, gyakorlatilag ugyanazok, akik korábban is ezzel foglalkoztak.

A Nefmitől most megtudtuk, hogy a munkaszimulátor újbóli alkalmazása akkor lehetséges, ha az európai uniós projekt lezárul és létrejönnek a képességvizsgáló laboratóriumok valamennyi megyében és régióban. A Nefmi válaszaiból nem derül ki, hogy lenne bármilyen objektív ok, ami miatt ne folytatódna a beszerzés. A Nefmi szerint a munkaszimulátor igenis alkalmas arra, hogy objektíven felmérje a vizsgált személy megmaradt, munkavégzés szempontjából hasznos képességét. És szerintük "nemcsak a szakmai munkaképesség véleményezése lehetséges, hanem a rehabilitáció eredményessége is megítélhető, vagy a konkrét rehabilitációs javaslat megfogalmazásához is támpontot nyújthat".

Horváth Szabolcs

A Nefmitől kapott adatokból egyébként érdekes dolgokat tudhatunk meg: például, hogy 2009-ben és 2010-ben 13, illetve 12,5 százalékban változtatták meg a besorolást azok körében, akik soros felülvizsgálaton vettek részt. Ez mindkét évben nagyjából 11 600 főt érintett. (A soros felülvizsgálat egyébként azt jelenti, hogy a rokkantnyugdíj-jogosultságot egy meghatározott időszakra adják, aminek a letelte előtt a vizsgálatot meg kell ismételni, melynek eredményeként  a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) állásfoglalásában javaslatot tesz arra, hogy mi legyen a jogosultsággal.)

Akinek 5 éve van a nyugdíjig, megúszhatja

Az adatsorból az is kivehető, hogy mindkét évben nagyjából 200 ezer új igénylő van, de arról nem tudtunk meg részleteket, hogy hány százalékukat utasíthatják el, illetve sorolják be legalább a csökkentett munkaképességűek közé. A Mozgássérültek Egyesületének Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke, Hegedűs Lajos szerint az arányuk évről évre nagyobb. A rokkantsági besorolás változása pedig valóban azt eredményezheti, hogy az újonnan igénylők esetében jóval nagyobb arányban állapítanak meg olyan szintű munkaképességet, ami akár a korábbi állás betöltésére vagy másfajta munkavégzésre is alkalmasnak nyilvánítaná az igénylőt. A soros felülvizsgálat 2-3 év alatt ellenőrizhetné azokat, akik legalább öt évvel állnak a nyugdíjkorhatár előtt – az ennél idősebb emberek rehabilitációja ugyanis értelmetlen.

Marton Szilvia

A fő kérdés persze az, hogy lesz-e elég munkaalkalom, amely akár a közmunkaprogramon, akár a munkáltatók járulékkedvezményen keresztüli ösztönzésével létrejöhet. A Nefmi mindenesetre úgy látja, hogy "majdnem minden vállalkozásnál vannak olyan jellegű tevékenységek, melyeket megváltozott munkaképességűek is el tudnának látni, illetve vannak olyan szakképzettségű megváltozott munkaképességűek, akiket szívesen látnának a munkáltatók". Ez persze eddig is így volt: a minisztérium reménye szerint most majd segíteni fog, hogy a munkáltatók mentesülnének a járulékfizetés alól, valamint "ezért fontos a személyre szabott, egyéni esetkezelés, melynek során a képzettség, a kompetenciák, a szakmai gyakorlat, a motiváltság feltérképezésre kerül".

A válaszból nem derül ki, hogy az utóbbiban milyen mértékben vonnák be a civil szervezeteket. Eddig ugyanis célcsoportérzékeny, egyénre szabott rehabilitáció a legkevésbé sem volt jellemző az állami ellátórrendszerre. A civilek pedig csak azt látják, hogy az állami források szűkülnek, új uniós pályázati lehetőségekről viszont még nincsenek hírek.