A kormány korábban arról beszélt, hogy kizárólag a rendvédelmisek szolgálati nyugdíját fogják megszüntetni, ennek ellenére a pénteken ismertté vált törvénytervezet az összes korengedményes és korkedvezményes nyugdíjast érintené, azaz egy jóval szélesebb társadalmi réteget – mondta az FN24-nek Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője korábban valóban kijelentette: az elmúlt években nyugdíjba vonult, az öregségi nyugdíjkorhatár alatti rendőrökre, tűzoltókra, pénzügyőrökre, határőrökre, büntetés-végrehajtási tisztekre vonatkoznak majd ezek a változások, a „bányászokra, vegyészekre, zenészekre nem”. A javaslatban azonban az szerepel, hogy az előrehozott öregségi nyugdíj, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a polgármesterek korhatár előtti öregségi nyugdíja, az országgyűlési és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja, a korengedményes nyugdíj, valamint a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományának (a továbbiakban együtt: fegyveresek) szolgálati nyugdíját szüntetik meg.

Több következetlenség szerepel a szövegben, Székely Tamás szerint a javaslat „rohammunka” eredménye lehet. Egy alapvető értelmezési problémára is felhívta a figyelmet: a döntéshozók valószínűleg nem tudják, mi a különbség a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj között. A korkedvezményes nyugdíj azoknak jár, akik veszélyes és egészségre ártalmas munkakörökben dolgoznak, és ide tartoznak többek között a fegyveres erők (katonaság, rendőrség) tagjai is, Székely Tamás azonban abban bízik, hogy a korengedményes nyugdíj megmaradhat, ugyanis annak a megfizetése nem az államot „terheli”, a költségvetéstől független foglalkoztatáspolitikai kérdés. A korengedményes nyugdíj lényege ugyanis az, hogy a munkaadók előre, egy összegben befizetik azoknak a nyugdíjkorhatárhoz közeledő életkorú dolgozóknak a járadékát, akiket létszámleépítés vagy egyéb ok miatt kénytelenek lennének elküldeni.

A VDSZ évek óta azért kampányolt, hogy ne szűnjön meg ez a lehetőség; tavaly például több mint 20 ezer aláírást gyűjtöttek össze. Ezzel a lehetőséggel évente csaknem 10 ezer ember menekülhet meg a munkanélküliségtől. Székely szerint ezért érthetetlen, hogy a mostani törvénytervezetben megszüntetnék ezt a lehetőséget is.