75 százalékos árengedmény memóriapárnára, ötven százalékos a Csabai Kolbászfesztiválra szóló belépőkre és "ultra-kedvezmény" kollagén indukciós terápiára - ilyenek szerepelnek a több tucatból álló aktuális akciós ajánlatok között.

"Csak annyi" kell a közösségi vásárlás megvalósulásához, hogy a vevők száma elérjen, vagy meghaladjon egy előre rögzített létszámot - vagyis hogy limitáltált közeg egyszerre akarja megvenni a terméket vagy igénybe venni a szolgáltatást.

A kolbászfesztivál és a párna gyorsan teljesíteni is tudta ez utóbbi kritériumot, de a riport írásakor a kozmetikai szolgáltatás sem állt már messze attól, hogy a jelzett kedvezmény életbe léphessen. Hihető vagy sem, az ezeket az öleteket felhajtó alkuszcégek itthon még két évesek sincsenek, de egyes becslések szerint naponta már jóval több, mint egymillió hírlevelet küldenek szét.

35 országból az egyik

A közösségi vásárló piacot szimplán "bónuszos-kuponos" ragadványnévvel illeti a köznyelv, amiben valószínűleg az is visszatükröződik, hogy a legtöbben a piacon legkorábban eszmélt  Bónusz Brigád nevű magyar start up társaságot, valamint a külföldi tőkéből indult Kupon Világot ismerik.

A "mindenki nyer" -elvre épülő modell azonban rövid időn belül széles körben elterjedt.  A win-win-szituáció tetszett a termékkel vagy szolgáltatással kereskedőnek, mert célzott marketinggel azonosíthatja a vevőit, miközben gyorsan és kis költséggel tud megszabadulni a készleteitől. Tetszett a vevőnek, aki potom áron talál rá egy-egy termékre (aminek a megvásárlásán persze lehet, hogy nem is gondolkodott volna); és tetszett az alkuszcégnek is a jutalék miatt.

Lefaragták, lealkudták, csak ma, csak neked?!

hvg.hu

A siker hátterében nyilvánválóan a közösségi oldalak felfutása áll, és az, hogy az újfajta értékesítési rendszer kreatívan tudott építkezni az interneten már korábban is hirdetett, de egy helyen nem elérhető szolgáltatásokra. A találmány új ugyan, de nem magyar. A modell alaptipusát az amerikai Groupon cég dolgozta ki, s ez a cég tavasszal azzal dicsekedett, hogy 35 ország 300 piacán már befutott az ötletük.

Az új vásárlási formáról az elmúlt hónapokban sok médium értekezett; kielemezték és mérlegre tették nemcsak a két, már említett céget, hanem a fejlett világon végigsöprő  jelenséget is. Arra azonban nem adtak választ, hogy a két magyarországi vállalkozás, vagy például a Lealkudtuk, a Napi Tipp, az Árbarátok, az Együtt és a többi, mintegy 40 cég voltaképpen mennyit is ér. A kérdés azért is időszerű, mert bár az online alkuszcégek idehaza komoly energiákat fektetnek abba, hogy összemérjék magukat az amerikai modellel, arról kevés szó esik, hogy a Groupon hónapok óta rapszodikusan változó pénzügyi megítélése milyen hatással lehet az itthoni cégekre.

Bajban a modell-rokon?

A magyar alkuszcégek beárazásának nehézségét a dinamikusan bővülő magyar piac határainak az ismeretlensége mellett az is nehezíti, hogy az amerikai "felmenő" neve hónapok óta negatív szalagcímekben szerepel a médiában. A Groupon vesszőfutása nagyjából azóta tart, hogy felvetődött, tőzsdére kellene vinni a céget. Idehaza a dotcom blog az elsők közt magyarázta, hogy mi a gond ezzel. De az már az országos média ingerküszöbét is elérte, amikor a Groupon pénzügyi mérlegéről sajátos számmisztikai elképzelések láttak napvilágot. A piac ma nagyjából 10 milliárd dollárra becsüli az internetes alkuszcég értékét, de ez volt már 25-30 milliárd és 5 milliárd dollárnál kevesebb is - vagyis a cég értéke nagyjából úgy viselkedik, mint a hullámvasút.

A legutóbb szeptemberben elhalasztott részvénykibocsátás ma vesz új lendületet: a Groupon ugyanis hétfőn kezdi meg a road show-ját a nyilvános befektetők felkutatása érdekében. A chicagói székhelyű cég (melyben a fő részvényesek közé tartozik a Capital Group, a T. Rowe Price Group, a Fidelity Investments és a Morgan Stanley Investment Management is)  30 millió részvényének keres gazdát, és ha sikerül, az elemzők szerint nagyjából 540 millió dollárnyi friss pénz kerülhet a rendszerbe.

Azt, hogy ez mire lehet elég, nehéz megmondani. Egyrészt, mert a cég kiadás-bevételi mutatói, amiket a New York Times a napokban publikált, elég ijesztőek (ebből az világosan látszik, hogy a cég a legutóbbi negyedévben 878 millió dolláros forgalom mellett 102,7 millió dolláros veszteséget termelt , és miközben a készpénztartalékok eléték a 225 millió dollárt, az utóbbi hat hónapban ennek majd a dupláját, 432 millió dollárt költöttek különböző marketingre). Másrészt viszont a Groupon éppen az utóbbi időben nemcsak, hogy drasztikus  költségcsökkentő intézkedéseket vezetett be, de a regisztrált felhasználói száma az egy évvel korábbi 21 millióról 143 millió főre emelkedett, s a napi kínálatból rendszeresen vásárlók száma is drasztikusan (4,6 millióról 30 millióra) megnőtt.

Kis magyar alkuszpiac

Az internetes közösségi vásárlást bonyolító magyar cégek közül egyik sem akar a tőzsdére menni. Ennek oka főként az, hogy míg a chichagói "ős" 2008-as indulása óta  óriásira nőtt, az itthoni alkusz cégek a kis piacon is még csak főként növésben vannak. Jelenleg azt is többnyire csak saccolni lehet, hogy mennyi hasznot termelhetnek, már ha nem veszteségesek. A webes alkusz-piacot jól ismerő elemzők szerint az egész magyar bónusz-kupon flotta értéke a 300 millió és a másfél milliárd forint közötti értékre saccolható. A piaci méretet Kis Gergely, a GKIeNET vezetője fél évvel ezelőtt még 2-3 milliárd forint közötti nagyságúra prognosztizálta erre az évre. Ma már azt mondaná, hogy lehet akár 3,5 milliárd forint értékű is.

Májusi adataik szerint az árbevétel alapján a Bónusz Brigád (112.8 millió Ft), a Kupon Világ (99.4 millió Ft) és a Napi Tipp (52.5 millió Ft) jelentette az élmezőnyt. Kis szerint a sorrend és az erőviszonyok azóta sem változtak. Akkor is a Kupon Világnál volt a legtöbb ajánlat, de egy akcióra lebontva a Bónusz Brigád mégis nagyjából tíz százalékkal hatékonyabbnak bizonyult. A kedvezmények átlagos mértékének összehasonlításának nincs értelme (mert a százalékokat és a kiinduló árat, amiből a kedvezményt számolják gyakran marketing és reklám céllal is mozgatják), pláne, hogy ezek semmilyen összefüggést nem mutatnak az árbevétellel, az eladott bónusz/kupon, vagy akár az ajánlatok számával.

Árleszállítás minden nap

hvg.hu

Az átlagos heti összpiaci árbevétel 70 millió forint körül lehet, ennek 85-90 százalékát bonyolítja a három fenti cég. A bruttó jutalék a piacon átlagosan harminc százalék, ez kerül hozzájuk, a többi a kereskedőé. Azt, hogy ebből mennyi marad végül a haszonra, az meglehetősen sok tényezőtől függ.  Költséget jelent az informatikai rendszer működtetése és folyamatos fejlesztési kényszer éppúgy, mint a humánerőforrás menedzselése, illetve a lokális médiajelenlét - és ez utóbbi sokba kerül. Egy szakmai befektetéselemző szerint ebben a szektorban az a minimum, hogy a cég névleges értékének legalább kétszeresét mindig "bele kell tolni" a struktúrába üzemanyagként, azért, hogy a rendszer mozgásban maradjon.

Beárazás helyett

Az, hogy mennyit érhet egyik vagy másik cég, végül úgyis azon múlik majd, hogy a vevő mennyit hajlandó érte fizetni. A tőkebevonás kérdése más eset, mert a kockázati tőkebefektetőnek tudnia kell, hogy a befekltetésük milyen megtérüléssel dolgozhat, a cégek valóban nyereségesek-e, vagy adott esetben pusztán előre menekülnek. "Az ígéretet ma már nem lehet eladni részesedés formájában!" - mondta egy online befektetési tanácsadó, aki szerint a siker attól is függ, hogy a tőkebevonás mögött "van-e jó sztori".

A tőkebevonás az elkövetkező időszakban biztosan előtérbe kerül majd, mert a piaci szereplők többségének növekednie kell, ha talpon akar maradni. És hogy mi lehet a jó sztori?  Az általános fogyasztói szokásokat alapjaiban írhatja át a mobil pénztárca (NFC) elterjedése, a készpénz és bankkártya nélküli, mobiltelefonnanl történő fizetési mód.  Az NFC terjedése és felhasználási területeinek kiteljesedése pedig szinte biztosan vonzani fogja az olyan nagy szolgáltatókat, mint a Magyar Telekom, a Mol, az OTP vagy az Elmű.

Az első fecske meg is érkezett: a  MasterCard, a T-Mobil és a Telenor kedden közösen jelentik be a mobil fizetéses fizetési lehetőség elindulását: egész pontosan három cég kínálatát transzportálják át NFC-s formára. Van-e abban bármi meglepő, hogy közülük az egyik egy alkuszcég? A G-Roby és a Bookline mellett ugyanis a Bónusz Brigád lép elsőként erre az ösvényre. Vélhetőleg emiatt mondta Kaprinay Zoltán, a Bónusz Brigád ügyvezetője, hogy a jövő év első negyedévét ők már nyereséggel szeretnék zárni.