Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Egy 12 főt foglalkoztató, budapesti székhelyű kisvállalkozásnál eddig minden dolgozó 144 ezer forint étkezési utalványt kapott béren kívüli juttatásként. A marketing eszközökkel kereskedő cég ügyvezetője a hvg.hu-nak azt mondta, egyelőre szó sem lehet arról, hogy akár az összegből, akár a juttatástól visszalépjenek - azt a kártyás rendszerben is vállalni fogják. Bizonytalanságot egyelőre az okoz, hogy melyik kártyakibocsátóval szerződjenek.
A kisvállalkozás hozzáállása tipikusnak mondható: a tavaly 386 milliárd forintos béren kívüli juttatások piacán az étkezési hozzájárulás volt a legkedveltebb (200 milliárd), így azzal, hogy a Széchenyi-pihenőkártyát kibővítették éttermi szolgáltatásokkal (valamint szabadidős szolgáltatásokkal is), a kártyának óriási keresletet ágyaztak meg.
Nincsenek rákészülve a vállalkozások
Mint ahogy a HVG is beszámolt róla, a szálláshely-szolgáltatásra adható, legfeljebb évi 225 ezer forintos keret mellé a munkáltatók éttermi fogyasztásra 150 ezer, míg különböző rekreációs szolgáltatásokra 75 ezer forintot juttathatnának „kártyás” alkalmazottaiknak, kedvezményes adózással.
Stiller Ákos
Az adózás szempontjából nincs különbség a jelenlegi és az új cafeteria-rendszer között, hiszen a SZÉP-kártya már idén is a szabályozás része volt, mondta el kérdésünkre Puskelyné Király Ágnes, a Top Cafeteria ügyvezetője. A kártya még csak terjedőben van, ennek a szakértő szerint elsősorban az lehet az oka, hogy amikor év elején elindították a cafeteria-programokat a cégek, még nem volt kész a szabályozás, a júliusi bevezetéskor pedig már elfogyott az erre fordítható összeg.
Már csak a kártyák és az elfogadóhelyek hiányoznak
Az egyik legnagyobb probléma jövőre az lehet, hogy lesz-e elég elfogadóhely, ahol a kártyát használni lehet. A melegétel-utalvány eddigi forgalmazója, a három nagy, francia tulajdonú piaci szereplő - az Edenred (volt Accor), a Le Chéque Déjeuner és a Sodexo - által alapított Étkezésiutalvány-forgalmazói Egyesülés szerint 20 milliárd áfabevétel-kiesést okozhat már az is, ha jövő év elejétől a munkáltatók kevesebb mint fele átáll a SZÉP-kártyára. Az egyesület ugyanis 75 ezer elfogadóhellyel áll kapcsolatban, és ilyen rövid idő alatt ennyi elfogadóhelyet kiépíteni nehezen elképzelhető.
Brachna János, a balatonföldvári kistérségben élő idegenforgalmi közgazdász a problémát a kártyák elterjedése oldaláról látja: nem elég, ha januártól lehetőség lesz az új struktúra beindítására, tömegével van szükség hazsnálatban lévő kártyákra is. "Kérdéses, hogy január elsejétől lesz-e valóban forgalom is egy-egy szolgáltatónál” – mondja Brachna, aki szerint a probléma alapvetően adminisztrációs jellegű, és ha sikerül megoldani, akkor az - ahogyan a cél is az volt - közvetlenül a turisztikai szolgáltatókra lesz pozitív hatással" – véli a közgazdász.
A félelmek egyik oldalról sem megalapozatlanok: mind a kártyák kibocsátása, mind pedig az elfogadóhelyekkel kötött szerződések bővülése tudomásunk szerint nyögvenyelősen halad.
Költségkímélés
„Azok, akik eddig a béren kívüli juttatásaikat használva elutaztak 4-5 napra pihenni, kényelmesebb fizetési eszközt kapnak. Viszont az alacsonyabb keresetűek, akik ezt nem engedhették meg maguknak és nem igazán éltek az üdülési csekk lehetőségével, valószínűleg nehezebben állnak át erre” – mondja Fata László, a Cafeteria Trend magazin szerkesztője. A szakértő szerint még mindig sokan vannak olyanok, akik a hagyományos bankkártya használatától is idegenkednek, és sokkal jobban szeretnek készpénzzel fizetni – így a SZÉP-kártya esetükben felérhet egy kisebbfajta kulturális forradalommal is.
Horváth Szabolcs
Ami a költségeket illeti: a SZÉP-kártya kevesebbe kerül mind a munkáltatónak, mind pedig az elfogadóhelynek, mint az üdülési csekk. Eddig, ha egy munkáltató üdülési csekket vásárolt, relatíve magas, 5,5 százalékos jutalékot kellett fizetnie a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.-nek (NÜSZ). A SZÉP-kártya viszont ingyenes a munkáltatónak, és a munkavállalónak egyaránt. (Legalábbis a főkártya, ha a dolgozó társkártyát igényel valamelyik közeli hozzátartozója részére, akkor az már térítésköteles.) Az elfogadóhelyek is örülhetnek: míg eddig a beváltó 7,5 százalékot fizetett a NÜSZ-nek, ez most másfél százalékra csökken. Ez azért is jó, mert eddig néha az volt a gyakorlat, hogy az üdülési csekkekkel fizetőktől afféle kompenzációként magasabb árat kértek ugyanazért a szolgáltatásért.
Napi szintű használat
Molnár Judit, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége szóvivője szerint ahogy az üdülési csekk is felpörgette a belföldi turizmust, úgy a Széchenyi-kártyától is ezt várják. Ez rá is fér, mondta, ugyanis az idei évben kicsit gyengélkedett ez a piac.
A vendéglátóiparban jelenleg 8-10 milliárd forint éves forgalmat generál az étkezési és üdülési csekk, és ezt a szektor nem tudná nélkülözni – mondta Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója kérdésünkre A Vállalkozók Országos Szövetsége kereskedelmi szekciójának vezetője szerint a SZÉP-kártya nagyon komplett változást hoz az eddigiekhez képest, de a rendszernek a vendéglátóipar felől nézve nem bérkiegészítésként van értelme. Tehát nem annak, hogy aki kapja, egyben levásárolja az értékét, hanem annak, hogy akár napi szinten is fel tudja használni.
"Az lenne a legfontosabb, hogy a változások a hazai termékalapot növeljék. Ehhez azonban fogyasztói szemléletváltásra is szükségünk van" - mondta Krisán László, aki hozzátette, hogy az étkezési csekkekhez képest is mérséklődnek a kártyarendszerben a költségek. Míg a csekkalapú elszámolásban másfél százalék jutalék a csekkfüzet forgalmazóját illette, a SZÉP-kártyák esetében ez a kis rész is a vendéglátóiparban maradhat, ami számításaik szerint önmagában 5-6 százalékos hozzáadott értéket katalizál majd.
A Széchenyi-kártya forgalmazására három bank kapott kormányrendeleti úton megbízást: a százmilliárdos piacból egyelőre az OTP, a K&H és a MKB részesedhet.
