Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Meglepte a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnökét a hír, hogy több, távhőt is előállító erőműtársaság az Alkotmánybíróság előtt támadta meg azt az új árszabályozást, amely nem nyújt teljes fedezetet a költségekre, és így éves szinten 15-20 milliárd forint veszteséget okozhat a távhőtermelőknek.
A Napi Gazdaság hétfői számában megjelentek szerint azért fordultak az Alkotmánybírósághoz "a távhő-kapcsolt villamosneregia-ügyben készült problematika" című beadvánnyal, mert a szabályozás nem kedvez nekik. A földgáz alapon kapcsoltan áramot és hőt termelő erőművek korábban a kötelező átvételi (kát) rendszerben értékesíthették a megtermelt áramot a piacinál magasabb átvételi áron, ám ez a lehetőség az új szabályozással megszűnt.
Az Alkotmánybíróság szóvivője megerősítette, a testület hétfőn tárgyalja először a problematikát, de azt, hogy az ügyben mikor készül határozattervezet, illetve mikor hoznak a bírák határozatot, egyelőre nem lehet megmondani.
Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke, aki egyben a távhőtermeléssel is foglalkozó Sinergy Kft. ügyvezető igazgatója is, az MTI-nek hétfőn elmondta: a beadvánnyal egyetért. Hozzátette, az már más kérdés, hogy lehet-e ezen fronton csatát nyerni. Kifejtette, az Alkotmánybíróság már korábban is tárgyalt energetikai tárgyú beadványokat, amelyekkel kapcsolatban nem hozott döntést, mert nem jogosult állást foglalni.
Bercsi Gábor elmondta, MKET-hez tartozó tagvállalat korábban nem tájékoztatta arról a szervezetet, hogy Alkotmánybírósághoz fordul, ezért valószínűleg ide nem tartozó társaságok tették ezt. Az MKET az ügyben érintett cégek 60 százalékát fedi le.
Bercsi szerint pozitív fejlemény az ügyben, hogy a távhőszektor és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve a Magyar Energia Hivatal között elindultak a tárgyalások. Úgy vélte, ha megfelelően kezelni tudják a problémát, az alkotmánybírósági beadvány is okafogyottá válhat.
A MKET elnöke korábban elmondta, a hővel kapcsoltan áramot termelő társaságok azt javasolják, hogy a távhőtermelőknek a ténylegesen indokolt költségeket ismerjék el az árban, enyhítsenek a támogatáshoz szükséges feltételeken, mivel az október elsejétől hatályos árak nem nyújtanak teljes fedezetet a költségekre.
Az MKET október eleji helyzetértékelése szerint a kormányzat felismerte, hogy csak megfelelő újraszabályozás esetén lehet elkerülni a távhőellátás működési zavarait, de az eddigi segítség – kedvező árú földgáz, az áram átvételének új módja - nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Az elnök korábban figyelmeztetett arra is, hogy a termelők az árszabályozás miatt pénzügyileg ellehetetlenülhetnek, s a finanszírozó bankok felmondhatják a hitelszerződéseiket. A becslések szerint az ilyen jellegű beruházásokkal kapcsolatban a termelő cégek hitelei elérik a 100-150 milliárd forintot.
