"Kína meg van győződve arról, hogy Európa képes és eléggé bölcs a nehézségek leküzdéséhez. Mi a magunk részéről kezdettől fogva támogattuk az érintetteket mind bilaterális, mind multilaterális csatornákon keresztül" - mondta Csiang Jü külügyminisztériumi szóvivő.

A kínai hivatalos Hszinhua hírügynökség kommentárban sürgette az európai országokat egységes fellépésre.

"Elérkezett az ideje annak, hogy az európai vezetők végre felhagyjanak a számítgatással és a mellébeszéléssel és tanúbizonyságot adjanak bölcsességükről, határozottságukról, a válságból való kilábalás melletti elkötelezettségükről" - írják a közleményben. "Európa már számos alkalmat halasztott el a válság kezelésére, és az elmúlt két évben tett apró lépések teljesen eredménytelennek bizonyultak."

Az EU-vezetők vasárnapi csúcstalálkozójukon az európai bankrendszer feltőkésítésének keretfeltételeiben állapodtak meg, és megvitatták a 440 milliárd eurós EFSF európai pénzügyi stabilitási alap leghatékonyabb felhasználásának módozatait. Távol esnek azonban még a vélemények egymástól a magánbefektetői tehervállalás mértékében a görög adósság rendezésében, illetve az EFSF "ütőképességének" fokozásában anélkül, hogy a finanszírozó országoknak növelniük kellene befizetéseiket. A konkrét döntések a csúcstalálkozó szerdára elhalasztott második fordulóján várhatók.

AP

Uniós illetékesek elmondása szerint az EFSF ütőképessége fokozásának legvalószínűbb módja a tőkeáttétel növelése egy kötvénybiztosításos eljárás keretében, illetve a rendelkezésre álló pénzeszközök növelése kínai és brazil források bevonásával egy speciális pénzügyi alapba.

A kínai külügyminisztériumi szóvivő elhárította a fenti elképzelés kommentálását, mondván, az általa képviselt minisztérium nem a megfelelő hivatal ilyen kérdések megválaszolására. "Elviekben támogatjuk az euróövezeti országok minden válságkezelési igyekezetét" - fogalmazott.

Az, hogy Kína tulajdonképpen miért is pumpálna pénzt egy speciális alapba, ami adósságátrendezés vagy államcsőd esetén biztosan veszteséget lenne kénytelen elkönyvelni, az gazdasági elemzők előtt egyelőre talány.

Kína becslések szerint 3200 milliárd dollárnyi devizatartalékának 25 százalékát fordította euróban denominált adósság vásárlására, és 600 milliárd euró értékben tart birtokában euróövezeti állampapírokat.

"Kína további eurókötvény-vásárlásai a kínálat összetételén múlnak... az adósságválságnak közvetlenül kitett országok kötvényei valószínűleg túl magas kockázatot hordoznak" - mondta He Fan, a kínai társadalomtudományi akadémia közgazdásza. "De multilaterális kereteken belül akár még ez is megoldható. Kölcsönözhetünk például pénzt az IMF-nek, amit aztán az IMF euróövezeti kötvények vásárlására fordíthat. Az EFSF-kötvények kockázatmentesek, de valószínűleg ezekből nem vásároltunk sokat, mert a hozamuk túl alacsony" - mutatott rá.