A 27 EU-tagország vezetői közül megszólalók elsősorban azt hangoztatták, hogy még számos nyitott kérdést meg kell oldani. Hozzátették: mindenki azzal az eltökélt szándékkal érkezett a találkozóra, hogy kompromisszumra jussanak az átfogó megoldás érdekében.

"A munkát még nem fejeztük be, egész sor problémát meg kell még oldani" - jelentette ki Angela Merkel német kancellár, míg az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportját is képviselő, luxemburgi Jean-Claude Juncker úgy fogalmazott: azt várja a találkozótól, hogy - bár nem rendez minden részkérdést - hatékony döntéseket hoz, és egyértelműen meghatározza a követendő irányvonalat.

A brit miniszterelnök, David Cameron - aki vasárnap ragaszkodott hozzá, hogy a mostani értekezletet 27-es körben tartsák - a lehető legteljesebb megoldás szükségességét hangoztatta, ismét utalva arra, hogy az euróövezeti válság a zónán kívüli államokat is kedvezőtlenül érinti. 

A később 17-es körűre, azaz eurócsoportra szűkülő, munkavacsorának tervezett értekezlet a vasárnapi előző csúcstalálkozó folytatása. A néhánynapos megszakításra egyebek között azért volt szükség, hogy Merkel - az új német szabályozásnak megfelelően - konzultálni tudjon mandátumáról a német parlamenttel. A kancellárt végül a Bundestag széles körű mandátummal ruházta fel a csúcsértekezleten várható határozatok támogatására. 

Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök Brüsszelben úgy vélekedett, hogy a mostani találkozó tétje az euró megmentése mellett olyan uniós értékek megóvása is, mint a nemzetek közti együttműködés, a társadalmi összetartás, a szolidaritás. Az ülés előtt kiszivárogtatott nyilatkozattervezet azt sugallja, hogy az egyik fontos kérdésben, az érintett uniós bankok feltőkésítésének főbb elemeiben a tagországok vezetői már egyetértenek. Ezek közül többről - például a 9 százalékos minimális tőkemegfelelési mutató eléréséről, illetve a 100-110 milliárd euró körüli nagyságrendről már vasárnap kompromisszum körvonalazódott köztük. 

A most tárgyalt, talán legfontosabb téma a nehéz helyzetbe került, eladósodott országok anyagi támogatására is szolgáló Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kibővítése. A helyszínen előzetesen keringő információk szerint ennek pontos méretéről most nem születhet döntés, csak azt követően, hogy az euróövezeti szakemberek tárgyaltak a lehetséges befektetőkkel.

Az emlegetett megoldások között szerepel, hogy az EFSF a bajba jutott euróövezeti államok által újonnan kibocsátott kötvények értékére garanciát vállalna, beleértve bizonyos mértékű veszteséget is. Várhatóan megteremtik annak lehetőségét is, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és egyes, az eurózónán kívül államok is befektethessenek az alapba. Megerősítést vártak a csúcstalálkozón Olaszországtól is arra, hogy megteszi a kellő lépéseket kitűzött államháztartási hiánycéljának megtartása érdekében.