Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Az EU statisztikai hivatalában hétfőn előzetes becslésként közölt adat kissé rosszabb az elemzők által jósolt 2,9 százaléknál, de nem haladta meg a szeptemberit: az előző hónapban is 3,0 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben, sokkal gyorsabb az augusztusi, 2,5 százalékos ütemnél.
AP
Az Európai Központi Bank (EKB) célja legföljebb 2 százalékos tizenkét havi infláció. A drágulás gyorsulására hivatkozva idén eddig két lépésben, áprilisban, majd júliusban emelte negyed-negyed százalékponttal alapkamatát 1,50 százalékra 1,0 százalékról. Az addigi rekord alacsony, 1 százalékos szint 2009 májusa óta volt érvényben.
A bizonytalannak tartott energia-, élelmiszer- és alkohol-dohányárak nélkül számolt maginfláció szintén nőtt szeptemberben, de 1,6 százalékos szintje továbbra is messze elmaradt az EKB tűrésküszöbétől. Valószínű, hogy októberben is főleg az energiaárak emelték az inflációt, ezért elemzők szerint az EKB még tovább várhat a kamatemelés újrakezdésével.
Türelemre inthetik az EKB-t a gazdaság lassulására utaló jelek, egyebek közt az, hogy - szintén hétfőn megjelent adat szerint - az euróövezetben szeptemberben átlagosan 10,2 százalékosra nőtt a munkanélküliség az augusztusi 10,1 százalékról, elsősorban a spanyol, az olasz és a szlovák munkanélküliség növekedése miatt.
Magyarországon szeptemberben 9,9 százalékosra csökkent a munkanélküliség az augusztusi 10,3 százalékról, az EU statisztikai hivatalának nyilvántartása szerint.
