Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A várakozásokkal szemben huszonöt század százalékponttal csökkentette irányadó kamatlábát másfélról 1,25 százalékra az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa a csütörtöki kamatdöntő ülésén. Az EKB új elnökének, Mario Draghinak ez volt az első „fellépése”. Arról, hogy a debütálás milyenre sikerült, a hvg.hu több elemzőt kérdezett.
Évekbe telhet, míg az euró magához tér
Több szempontból is fontos lépésnek tartja Duronelly Péter a kamatcsökkentést. Egyrészt azért, mert azt mutatja, hogy nincs olyan alacsony pozitív kamatszint, amely élénkítés szempontjából megfelelő lenne az európai gazdaságnak. Másrészt az új EKB-elnök bemutatkozása üzenetértékű. Jelzi, a jövőben egyértelműen a piacokat szeretnék segíteni.
Az még kérdéses, hogy konkrétan milyen lépésekre kerülhet sor, de Duronelly szerint minden bizonnyal több módszer komplex alkalmazásáról lesz szó. A Budapest Alapkezelő befektetési vezetője szerint újabb és újabb krízishelyzetek várhatóak, amelyekre rögtön reagálni kell, és évekbe telhet, mire magára talál megint az euró.
Mario Draghi, az EKB elnöke: szemüveg kell a kamatszinthez
AP
Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője szerint mindenképpen pozitív hatással bír a kamatcsökkentés, még ha az élénkülés nem ilyen kismértékű csökkentésen múlik. A szakértőket is megdöbbentő hírre a tőzsdék szárnyalni kezdtek. Az is elképzelhető, hogy tágulni fog a forint/euró kamatkülönbözet, ami a forintra is jó hatással lehet. Az is fontos Suppán szerint, hogy egységes döntés született, és úgy gondolja, hogy a jövőben további kamatcsökkentés várható.
Már ismert forgatókönyv
Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank tőzsdepiaci szakértője szerint a piac ugyan már néhány hónapja számított arra, hogy lazíthat az EKB, mert lassult az európai gazdaság, mégis váratlanul jött a kamatcsökkentés. Azonban ő is úgy gondolja, hogy a 25 bázispontos csökkentés inkább jelzésértékű. A piac szeretné, ha az EKB más területen is aktívabb lenne, például ha a periféria országok (Spanyolország, Olaszország) kötvényeit nagyobb mennyiségben vásárolná, mert ez is lendíthetne az európai gazdaságon.
Nem tulajdonít viszont túl nagy jelentőséget a kamatcsökkentésnek Zsidai Viktor, a Citadella Consulting vezetője. Az elemző szerint ugyanazt játszották el, mint 2008-ban: amikor elkezdték emelni a kamatot, majd amikor beütött a válság, hirtelen lecsökkentették. Ennek inkább lélektani, semmint gyakorlati hatása lesz, jegyezte meg Zsidai.
