Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélkül - októberben 242,7 milliárd forint többlettel zárt, az első tíz havi hiány 1327,8 milliárd forint volt az előzetes adatok szerint, amely a módosított éves előirányzat 112,1 százaléka - közölte az NGM. A szaktárca azt is rögzítette, hogy az októberi többlethez jelentős mértékben hozzájárult, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból ebben a hónapban összesen 200 milliárd forintos bevétel realizálódott.
Barta György, a CIB Bank vezető elemzője úgy látja, hogy az államháztartási adatok nehezen értékelhetők, mert az NGM jelentése az államháztartásról "nem kifejezetten átlátható". A CIB Bank vezető elemzője elmondta: ha a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap tervezett bevételei realizálódnak, bár az abban lévő portfólió likviditása kérdőjeleket tartalmaz, akkor a bank által jelenleg is érvényes prognózis reális, azaz az eredményszemléletű (ESA) államháztartási mérleg többlete 2,7 százalék lehet. "Ugyanakkor ha az egyszeri tételektől megtisztított hiányt vesszük számba, akkor a deficit éppen 3 százalék alatt tartható" - fogalmazott Barta György.
A K and H Bank vezető elemzője, Barcza György szerint a tapasztalat az, hogy a novemberi hiány és a decemberi többlet kiegyenlíti egymást. Ha ez a tétel érvényesül 2011-ben is, akkor a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból még az idén befolyó közel 330 milliárd forinttal számolva, többlettel, mégpedig 2 százaléknál nagyobb többlettel zárhat az államháztartás eredményszemléletű mérlege, és az egyszeri tételektől megtisztított hiány is 3 százaléknál kisebb lesz - tette hozzá a K and H Bank vezető elemzője.
Van azonban egy olyan tétel, az Európai Bíróság által megítélt áfa-visszatérítés 250 milliárd forintos összege, amelyet még ebben az évben el kell számolni, s ennek csak a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap lehet a forrása - mutatott rá a bizonytalansági tényezőre Barcza György.
Az elemző szerint az államháztartás pénzforgalmi mérlegében ugyan ki kell mutatni a Mol-részvény vásárlásra fordított 500 milliárd forintos összeget, de az eredményszemléletű (ESA) mérlegben nem, mivel az állam a vagyonát pénz helyett részvényvagyonban tartja.
