Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Villányi Ágnes, a Nielsen kereskedelmi kapcsolatok osztályvezetője szerint a megbízható alapanyagot, a megszokott ízt és a márka kedveltségét a vásárlók további 10-17 százaléka nevezte meg.
Általában "fontos is, meg nem is" az élelmiszer magyar eredete, mondta a megkérdezettek 23 százaléka. További 16 százalék számára nem lényeges tényező, hogy a beszerezni szándékozott élelmiszer magyar legyen - áll a Nielsen felmérésének összefoglalójában.
Az egyes élelmiszer fajtákat tekintve, a legtöbben a húskészítmények közül részesítik előnyben magyar termékeket (a válaszadók 81 százaléka). További sorrend: zöldség és gyümölcs (76 százalék), tej (72 százalék), alapvető élelmiszerek, mint liszt, cukor, búzadara (62 százalék), sajt, joghurt-tejföl-kefir-tejdesszert-tejszelet (54-54 százalék), méz és lekvár (53 százalék).
"Hajlandó vagyok többet fizetni egy magyar termékért a külföldivel szemben" - mondta a válaszadók 26 százaléka. Zömük plusz 5-10 százalékot kész kiadni hazai áruért. Kisebb részük viszont 10 százaléknál nagyobb árkülönbséget is elfogad. Általában magasabb árat magyar élelmiszerért a nők, legnagyobb jövedelműek, és felsőfokú végzettségűek hajlandók fizetni magyar élelmiszerekért.
A megkérdezettek többsége, 74 százaléka ugyanannyit kész fizetni egy magyar termékért, mint egy külföldiért.
