Az Európai Bizottság szerint borúsak Magyarország kilátásai 2012-re. Az exportkapacitás növekedni fog, amint az új gyárak (Mercedes és a Hankook) megkezdik a termelést, ugyanakkor a világgazdasági aktivitás bizonytalansága jelentősen befolyásolja majd a nyitott magyar gazdaság növekedését.

A jövő évre tervezett költségvetési kiigazítás (melynek jelentős része a tavalyi és az idei lazítást igazítja ki) negatív hatással lesz a gazdaság teljesítményére. A gazdaságra negatívan ható intézkedések között az Európai Bizottság az adóváltozásokat és a legalacsonyabb jövedelmű háztartások terheinek emelkedését nevesíti.

Egy százalékpontos tévedés

Az Európai Bizottság szerint a kormány által várt 1,5 százaléknál jövőre jóval kevesebb, 0,5 százalékos lesz a magyar gazdaság növekedése. Az infláció ugyanakkor a kormányzati 4,2 százalékos előrejelzéshez képest magasabb, 4,5 százalékos lesz.

A kormány túllőhet a kitűzött 2,5 százalékos 2012-es hiánycélon is, és az 2,8 százalék körül alakulhat. 2013-ban a bizottság szerint a hiány 3,7 százalékra kúszik fel, szemben a kormány által megcélzott 2,3 százalékos deficittel.

Az Európai Bizottság nem hisz a kormány államadósság elleni háborújának sikerében: szemben az idei évre megcélzott 74 százalékos GDP-arányos bruttó államadóssággal, az adósságszintünk év végére 75,9 százalék körül alakulhat, a jövő évtől pedig emelkedő pályára áll. És 2012-ben 76,5 százalék, 2013-ben 76,7 százalék lehet.

Recesszió közeli állapot

Európában a növekedés leállt. Az európai gazdasággal szembeni drasztikus bizalomhiány negatívan befolyásolja a befektetéseket és visszafogja a fogyasztást, a növekedési kilátások világméretű rosszabbra fordulása fékezi az exportot és a sürgőssé vált költségvetési kiigazítások rontják a belső keresletet.

Az EU-ban a növekedés 2012 nagy részében stagnálni fog, az egész évre az Európai Bizottság mindössze félszázalékos növekedést vár az euróövezetben, és 0,6 százalékot a 27 tagországban, míg az eurózónában 1,5 százalékról 0,5 százalékra módosította várakozását. 2013-ban kezdődhet meg a lassú felépülés, de mindössze másfél százalékos növekedéssel számol az Európai Bizottság arra az évre is. Jelentősen megnőtt egy újabb recesszió kockázata amennyiben nem tesznek lépéseket ellene a tagállamok - mondta Olli Rehn pénzügyi biztos.

Viszont javuló költségvetési hiányszámok jellemzik várhatóan az ideihez képest mind az egész Uniót, mind a tizenhét eurót használó ország átlagát. A kilátások szerint az EU27-ekben az idei 4,7-ről 3,9 százalékra csökken a hiány, míg az eurózónában 4,1-ről 3,4 százalékra. Eközben az eladósodottság a Huszonhetek átlagában a GDP 82,5 százalékáról jövőre 84,9 százalékra nő. Ugyanez a mutató az eurózónában 88-ról 90,4 százalékra emelkedik. Az inflációs mutatók az eurót használó államok átlagában az idei 2,6 százalékról jövőre a várakozások szerint 1,7 százalékra mérséklődnek, míg a teljes EU-ban háromról két százalékra. Az idei magas inflációs mutatókért az EB szerint elsősorban az energiaárak okolhatóak.

Nem mozdul a foglalkoztatás

Nem vár érdemi javulást a foglalkoztatási statisztikák alakulása terén sem az Európai Bizottság: az idei évre becsült 0,4 százalékos növekedés az EU27-ek abszolút foglalkoztatási számaiban jövőre 0,1 százalékra olvad a kilátások alapján. Ugyanezek a mutatók az eurózónában 0,3 százalékról teljes stagnálásra mérséklődnek. A munkanélküliek aránya a teljes dolgozó lakosságra vetítve Uniós szinten 9,7 százalékról 9,8 százalékra nőnek, míg az eurózónában 10 százalékról 10,1 százalékra. Rehn szerint azonban a tagállamok munkaerőpiacai között jelentős eltérések vannak továbbra is.

További aggodalomra adhat okot Rehn szerint, hogy tovább romlottak az amúgy is szűkös hitelhez jutási lehetőségei a vállalatoknak, amely komoly gátja a beruházásoknak. Emellett amúgy is jellemző trend a biztos szerint a nagy, jelentős beruházási és fejlesztési projektek elhalasztása vagy visszamondása.

A jövőre vonatkozóan pozitívumként az EB megnövekedett gazdaságpolitikai befolyását hangsúlyozta a biztos. Várhatóan december közepétől életbe lépnek az új gazdasági kormányzásra vonatkozó szabályok, melyek nyomán az EB jóval korábban beavatkozhat, illetve hatékonyabban szankcionálhat nem megfelelő gazdaságpolitikát folytató tagállamokat. Rehn kijelentette az EB az első naptól fogva élni fog új hatalmával, amelynek nyomán számos tagállamot új lépésekre sarkall majd a megfelelő makrogazdasági mutatók elérése érdekében.