Alkotmányos adósságféket vezethetnek be Ausztriában

Az osztrák kormány Németország példáját követve döntött arról, hogy a strukturális deficit 2017-ig fokozatosan csökken, és ettől az évtől nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 0,35 százalékát. A GDP-arányos államadósságot 2020-21-re az euróövezeti előírás, vagyis 60 százalék alá csökkentik, de ezt a strukturális deficittel ellentétben nem rögzítik számszerűsítve a jogszabályban.

A kormány javaslata szerint az "adósságféknek" is nevezett előírás teljesítése alól a parlament adhat majd felmentést a képviselők többségének szavazatával, gazdasági válság vagy természeti katasztrófa esetén. Ekkor a kormány túllépheti a hiánycélt, de csak átmenetileg.

A két kormánypárt, az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szociáldemokrata Párt együtt többséggel rendelkezik a parlamentben, de alkotmányos törvény megszavazásához kétharmados többségre, így legalább egy ellenzéki párt támogatására van szükség. Az első reakciók alapján az ellenzék feltételekkel támogatná az előterjesztést.

A pénzügyminisztérium eredetileg a 60 százalékos államadósság-határ alkotmányba iktatását javasolta. A számszerű meghatározás helyett a közös javaslatba végül az került bele, a szövetségi állam, a tartományok és a települések kötelesek biztosítani, hogy Ausztria ne szegje meg az Európai Unió államháztartási fegyelemre vonatkozó előírásait.

Bernhard Felderer osztrák közgazdász, az IHS bécsi kutatóintézet vezetője múlt héten ugyancsak az államadósság rögzítését szorgalmazta. A közgazdász úgy vélte: veszélybe kerülhet a kiváló ("Aaa" minősítésű) osztrák adósbesorolás az olaszországi problémák miatt, és egy "adósságfék" jelzés lenne a pénzügyi piacok felé. Maria Fekter pénzügyminiszter visszautasította, hogy Ausztriát leminősítés veszélyeztetné.

A Die Presse című osztrák lap értesülése szerint a következő hetekben Ausztriába látogatnak a Moody's és a Standard and Poors hitelminősítő intézet munkatársai is, egy figyelmeztetés nélküli leminősítés azonban nagyon valószínűtlen.

Az "adósságfék" további takarékoskodást követel meg az államtól - mondta Werner Faymann kancellár (SPÖ) a keddi kormányülés után. A megtakarításokat az államigazgatásban és az előre hozott nyugdíjak területén akarják megvalósítani. Az SPÖ emellett továbbra is javasolja a vagyonadó bevezetését.

A 0,35 százalék feletti esetleges többletet külön számlán tartják nyilván. Ha meghaladja a küszöbértéket a strukturális hiány, akkor az alkotmánybíróság kimondhatja, hogy a költségvetési törvény alkotmányba ütközik.

Várhatóan ellenállásba ütközik majd a javaslatnak az a része, amely szerint a tartományoknak és a települési önkormányzatoknak is kiegyenlített gazdálkodást kell folytatniuk. A kormány egyúttal az úgynevezett "stabilitási paktum" újratárgyalását javasolta már 2012-ben, vagyis várhatóan további takarékosságra akarja kényszeríteni a tartományokat. A szövetségi állam, a kilenc tartomány és a települések közötti, gazdálkodásuk sarokszámait és a szövetségi források felhasználását szabályozó megállapodás eredetileg 2014-ben járna le.

Az Osztrák Nemzeti Bank üdvözölte a tervezett intézkedést. A javaslat hozzájárul a tartós államháztartási stabilitás megteremtéséhez és a költségvetési politika hitelességéhez - vélte Ewald Nowotny a jegybank kormányzója. Nowotny döntő fontosságúnak nevezte, hogy a tartományok és a települések is részt vegyenek benne. Hangsúlyozta: minél előbb el kell fogadnia a parlamentnek az alkotmányos törvényt, hogy biztosított legyen a pénzügyi piacok bizalma. A nemzeti bank vezetője "strukturális reformokra" is kérte a kormányt.