Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Az IMF-megállapodás olyan védőhálót jelenthet Magyarországnak, amelynek köszönhetően jelentősen javul az ország nemzetközi befektetői megítélése - mondta Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője, hozzátéve, hogy a tőzsdén és forintpiacon is azonnal meglátszott a bejelentés súlya, a részvényárfolyamok megugrottak, a forint erősödött. Egyfajta gazdaságpolitikai irányváltást is előrevetíthet a tárgyalások megkezdése - tette hozzá. Úgy vélte, az IMF-nek lehetnek feltételei, például a válságadók gyors kivezetése, a strukturális reformok felgyorsítása és a végtörlesztéshez hasonló további megoldások elvetése. Ezek a lépések már önmagában, az IMF-megállapodás nélkül is javíthatnák az ország megítélését - jegyezte meg Suppan Gergely.
Gabler Gergely, az Erste Bank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy egy megállapodás segítheti az ország finanszírozását is. Emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban több kincstárjegy aukció is sikertelenül végződött, alacsony volt a kereslet, vagy túl magas a hozam. Mivel a befektetők kockázatkerülése, így a hozamok jelentős emelkedése mögött főleg nem a gazdasági fundamentumok helyzete áll, hanem elsősorban a befektetői félelmek és a bizonytalanság, az IMF megállapodás olyan védőhálót jelenthet, amely ismét vonzóvá teszi a forinteszközöket. Azt is hangsúlyozta: ez olyan "mentőmellény, amelyet csak akkor kell felvenni, ha tényleg baj van", valószínűleg Magyarországnak az IMF hitelére nem lesz szüksége ténylegesen, a megállapodással a piacról is tudja magát finanszírozni.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője azt mondta: az IMF-megállapodás "pecsét" lenne a kormány gazdaságpolitikájára, azaz a nemzetközi szervezet rendben lévőnek minősítené a nem egészen átlátható államháztartási folyamatokat. Ha Magyarország aláír egy új hitelprogramot az IMF-fel, akkor a befektetők számára egyértelművé válik, hogy működik az a védőháló, amelyet az utóbbi időben a pénzpiacok sürgettek - magyarázta Kondrát Zsolt. Az elemző ennek jelentőségét nemcsak abban látja, hogy a jövő évben a piacokról bevonandó 4-5 milliárd euró összegű új hitel felvétele biztosított, hiszen végső esetben az IMF is rendelkezésre áll, de legalább ilyen fontos, hogy az euró árfolyam is visszatérhet a 300 forint alatti sávba. A jelenlegi árfolyamon ugyanis a kormány kénytelen lenne újabb megszorító lépéseket tenni, s ezeket el lehetne kerülni az IMF hitelprogram segítségével - mondta Kondrát Zsolt.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a bejelentés előzménye volt a forint folyamatos gyengülése, és az, hogy a befektetői világ folyamatosan figyeli a magyarországi fejleményeket - fűzte hozzá. A vezető elemző kiemelte: "ára lesz az IMF-fel való megállapodásnak, de tulajdonképpen nem kell túl sokat tenni; a bankszövetséggel, a magyar bankrendszerrel azonban vélhetően ki kell egyeznie a kormánynak". A kormánynak azért nem kell túl sokat vállalnia, mert a jövő évi büdzsé jelentős megtakarításokat irányoz elő, a hiányt GDP-arányosan alacsonyra tervezi a kabinet, és strukturális kiigazítások is várhatóak, például az adózás a fogyasztási típusú adózás felé mozdul el, amit az IMF is kívánatosnak tart - elemezte. Török Zoltán kiemelte: a bankszövetséggel való kiegyezés azért szükséges, mert a gazdasági növekedés és a bankok hitelezésének növelése érdekében valószínűleg le kell mondania a kormánynak a végtörlesztéssel kapcsolatos további terveiről.
