Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Míg tíz évvel ezelőtt tízezer hektáron termeltek cukorrépát a kisalföldi gazdák, addig ma mindössze 1350 hektáron. Az országban mindössze egy gyár működik, a magyar cukorkvóta pedig csak a töredéke az ország igényeinek, a hiányzó mennyiséget importból kell pótolni.
A kisalföldi gazdák a cukorgyártás újraindítása érdekében szövetkezetbe tömörültek – jelezve, hogy készek megtermelni az alapanyagot, ha újraindulna a cukorgyártás Magyarországon. Ehhez azonban meg kell várni 2013-at, amikor megváltozhat az uniós cukorkvótarendszer.
Az uniós tárgyalások alakulásáról Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a Kossuth Rádióban elmondta: Magyarországnak jó esélye van arra, hogy legalább annyi jogosultságot szerezzen, amennyi a nemzeti szükséglet fedezésére elég cukor termelését lehetővé teszi. A politikus szerint az intenzív tárgyalásokon mindent megtesznek, hogy visszaszerezzék az európai uniós csatlakozáskor meglévő kvóta nagyobb részét.
HVG Archív
Az EU-ba lépésekor Magyarországnak több mint 400 ezer tonnás jogosultsága volt, Ángyán József szerint tehát jogosan érvelünk amellett, hogy legalább 300 ezer tonna, a saját szükséglet fedezésére szükséges mennyiség megtermelésére lehetőséget kapjunk. „Én azt gondolom, hogy erre reális esélyünk is van” – tette hozzá az államtitkár.
A Vidékfejlesztési Minisztérium tisztségviselője ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy az EU-n belül is eltérő álláspontok vannak a cukorkvótával kapcsolatban, amelynek esetleges megszüntetése kedvezőtlen lenne Magyarország számára. Ángyán József a mennyiségi szabályok törlését azért tartaná rossznak, mert hazánknak épp hogy leépültek a cukortermelési kapacitásai, és a kvóta megszűnése esetén Magyarországra zúdulna „az a nyomás, amelyet egyébként a többi ország jelent ezen a piacon”.
Magyarországon az elmúlt évtizedekben két lépcsőben szüntették meg a cukorgyárakat. Először a kilencvenes évek elején a privatizáció során, a második hullám néhány évvel ezelőtt következett be, amikor bezárták a szolnoki, a szerencsi és a petőházi gyárat. Ma az ország mintegy 300 ezer tonnás szükségletének harmadát az egyetlen megmaradt kaposvári cukorgyár állítja elő.
